AZ ABLAK

K�t, s�lyosan beteg ember fek�dt ugyanazon k�rteremben.

Egyik�k minden nap d�lut�n fel�lt az �gyban egy �r�csk�ra, hogy ezzel

megmozgassa a szervezet�t. Az �gya a k�rterem egyetlen ablak�hoz k�zelebbi volt.

A m�sik beteg ember eg�sz nap csak fek�dt az �gy�ban, a plafont b�mulva.

Besz�lgettek a csal�dr�l, feles�gr�l, gyerekekr�l, a katonakorukr�l, a

nyaral�saikr�l, ahogy az szok�sos ilyen helyzetben.

Az az ember, aki az ablakn�l fek�dt, minden d�lut�n, amikor fel�lt,

azzal t�lt�tte az id�t, hogy elkezdte k�zvet�teni a m�siknak, mit l�t

az ablakon �t a kinti vil�gb�l. A m�sik �gyon fekv� embert egy id�

ut�n szinte csak ezek a sz�nes besz�mol�k tartott�k �letben,

m�r alig v�rta �ket, ez volt minden v�ltozatoss�g az �let�ben.

Az ablak egy kellemes, tavacsk�val d�sz�tett parkra n�zett.

Vadkacs�k �s hatty�k �szk�ltak a tavon, �s gyerekek j�tszottak

t�vir�ny�t�s j�t�khaj�ikkal rajta.

Szerelmesp�rok �ld�g�ltek a sz�nes vir�g�gy�sok mellett �r�kig,

egym�sba felejtkezve. Mik�zben az ablak melletti beteg kimer�t�

r�szletess�ggel �rta le a kinti vil�got , a m�sik, folyton fekv�

behunyta a szem�t �s maga el� k�pzelte a l�tv�nyt.

Egy meleg d�lut�non az ablak melletti ember egy, a parkon �tvonul�

karnev�li menetr�l besz�lt.

B�r a folyton fekv� ember nem hallotta a zen�szeket, maga el�

k�pzelte �ket a m�sik �rz�kletes le�r�sa alapj�n.

A napok �s hetek teltek.

Egy reggel a betegeket f�rdetni k�sz�l� n�v�r az ablak melletti embert

�lettelen�l tal�lta az �gy�ban, mert az �jjel csendben elaludt �r�kre.

Elszomorodva h�vta a szem�lyzetet, hogy kivigy�k az elhunytat.

Amint alkalom k�n�lkozott r�, a kor�bban a bels� �gyon fekv� beteg

k�rte, hogy a m�sik �gyban fekhessen. A n�v�r

sz�vesen seg�tett, k�nyelembe helyezve �t azon az �gyon, majd

mag�ra hagyta.

Lassan, f�jdalmakt�l gy�t�rve az ablak fel� fordult az ember, �s

megd�bbenve l�tta: az ablak egy t�zfalra n�z.

Megk�rdezte a n�v�rt, mi t�rt�nhetett az elt�vozott szobat�rssal,

hogy olyan sz�pnek festette le az ablakon t�li vil�got.

A n�v�r el�rulta, hogy azaz ember vak volt, nem l�thatta a

falat sem.

Val�sz�n�leg csak b�tor�tani akarta �nt! - mondta a f�rfinak.

Tanuls�g: igazi boldogs�g boldogabb� tenni m�sokat,nem t�r�dve

saj�t helyzet�nkkel.

Bajainkat megosztva cs�kkenthetj�k �ket, de ha der�nket �s

boldogs�gunkat osztjuk meg m�sokkal,megsokszorozzuk azt.

Ha gazdagnak szeretn�d �rezni magad, sz�mold �ssze azokat a

dolgokat az �letedben, melyeket nem vehetsz meg semmi p�nz�rt.

Minden nap aj�nd�k az �lett�l, �gy becs�ld meg a napjaidat, melyek

sz�ma - b�rmilyen sok is jusson – v�ges.

Ennek a kis t�rt�netnek nem ismerj�k az �r�j�t.