http://www.extra.hu/mikulas/
Szőnyi Zoltán: Itt a tél
Hegyoldalban süvít a szán, mint a szél! Ropog a hó, most igazán itt a tél! Gólya, fecske Afrikába költözött, Hóemberkénk új ruhába öltözött.
Hajladozó fák közé a szél csapott! Csilingelnek, csengenek a jégcsapok! Kertek alján botorkál a Télapó, Puffan, huppan subáján a hógolyó.
Weöres Sándor: Suttog a fenyves
Suttog a fenyves, zöld erdő, Télapó is már eljő. Csendül a fürge száncsengő, Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő, elkel most a nagykendő. Libben a tarka nagykendő , húzza-rázza hűsszellő.
Suttog a fenyves, zöld erdő, rászitál a hófelhő. Végire jár az esztendő, Cseng a fürge száncsengő.
Weöres Sándor:
No a dér, álom jár No a dér, álom jár, Hó kering az ág közt. Karácsony ünnepe Lépeget a fák közt.
Én is, ládd, én is, ládd, Hóban lépegetnék, Ha a jeges táj fölött Karácsony lehetnék.
Hó fölött, ég alatt Nagy könyvből dalolnék Fehér ingben, mezítláb Ha karácsony volnék.
Horváth P. Pál: Télapó
Pilinkélnek kósza pelyhek, betakarnak rétet berket, mindent beföd puha hó, készülődhet Télapó.
Csengettyűs szán vígan csusszan, hat rénszarvas nagyot szusszan, s fölröppen, mint víg rigó, útnak indul Télapó.
Sümegi Attila: Télre váró télapó
Télapó ül a strandon és várja már a telet, mert egyedül unalmas már télen végre mehet
A strandon van a szarvasa is együtt úsznak a vízben csak sajnos letört a szarvas agancsa egy ízben.
Nyáron lehet kirándulni, de a télapó azt nem szeret, várja már a telet, mikor végre mehet.
Mert nemcsak ő vár, hanem a sok-sok gyerek tisztítják a cipőiket, igen nagyon lelkesek.
Lehull a hó, télapó meg boldog reméli, hogy idén nem harapja meg bulldog.
Weöres Sándor: Száncsengő
Éj-mélyből fölzengő - Csing-ling-ling - száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling - Tél öblén halkan ring.
Földobban két nagy ló - Kop-kop-kop - nyolc patkó. Nyolc patkó - kop-kop-kop - Csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő - Csing-ling-ling - száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling - Tél öblén halkan ring.
Veress Miklós: Mese a Mikulásról
Hókastélyban jéglakás: Ott lakik a Mikulás. Szél a szánja – mégse fázik, Úgy röpül egy messzi házig. Csengője a hópehely. Szánkójának énekelj, Mintha dallal idehúznád, S tedd ki ablakba a csizmád. Ne lesd meg a Mikulást, Rajta varázs a palást: Leshetsz reggelig magadban, Mert ha eljön, láthatatlan. Hogyha tudnád, hol lakik, S odaérnél hajnalig, Jutnál mesebeli tájra – Elolvadna palotája. Megriadna és tova – Röpítené fagylova, A helyén meg, idenézz csak, Sírdogálna ezer jégcsap. Ne lesd meg a Mikulást, Hadd suhogjon a palást, Jöjjön, jöjjön láthatatlan Éjszakában és havakban. Táncolj, örülj, énekelj, Mint kerengő hópehely. Csengőjüket fenyők rázzák, Telis-teli cipőd, csizmád.
Potencsik Erika: A magányos mókuska
Az erdő sűrűjében, távol a rokonaitól éldegélt egy kis mókus. Az odúja környékén soha nem járt egy lélek sem. Nagyon magányosnak érezte magát. Egy hideg téli napon – csodák csodája – megpillantott egy kiscicát. Már nagyon szeretett volna valakivel beszélgetni, de nem mert megszólalni. A cica észrevette mókuskát, és megkérdezte tőle: - Hát te mit csinálsz itt egyedül? - Csak szomorkodom. Nincs egyetlen barátom sem, soha senki nem kopogtat az ajtómon. Az én odúmat még a Télapó sem fogja megtalálni. - Hogy te milyen buta vagy! –mondta a cica. Én is megtaláltalak. Most már tudom, hogy itt laksz, és legközelebb a barátaimat is elhozom. A kismókus szeme felragyogott. “Végre találtam egy igazi barátot”, gondolta. És alighogy elment a kiscica, vidám csilingelést hallott. Egyszerűen nem hitt a szemének: rénszarvasok húztak egy gyönyörű szánt, s benne ült a Télapó.
Gazdag Erzsi: Hóember
Udvarunkon, ablak alatt Álldogál egy fura alak? Hóból van a keze, lába, Fehér hóból a ruhája, Hóból annak mindene, Szénből csupán a szeme. Vesszőseprű hóna alatt, Feje búbján köcsögkalap.
Gazdag Erzsi: Hull a hó
Hull a hó, hull a hó, Mesebeli álom! Télpó zúzmarát Fújdogál az ágon. A kis nyúl didereg, Megbújik a földön: Nem baj ha hull a hó, Csak vadász ne jöjjön! Parányi ökörszem Kuporog az ágon, Vidáman csipogja: “Süt még nap a nyáron!”
Szepesi Attila: Télapó éneke
Hipp-hopp, fut a szán, Siklik szaporán, Dobrokol a havon Szélvész paripám. Hej-hó, ügyesen, Vágtat tüzesen, Húzza teli szánt fénylő hegyeken. Kipp-kopp, fut a szán, Villám paripán Végtelen utakon Dobban szaporán!
|