Szeretne eg�szs�ges, el�gedett �s boldog lenni? A j�g�n�l keresve sem tal�l jobb m�dszert e h�rom c�l el�r�s�re. Az �tezer �ves gy�gy�t� m�v�szet m�g a stresszt�l is megszabad�t.

Az Indi�b�l sz�rmaz� j�ga �tezer �ves tapasztalatokon nyugszik. Nyugaton t�bbnyire a testedz�snek is megfelel� hatha j�g�t ismerik, �m a j�ga sokkal t�bb a test er�s�t�s�n�l: szellemi tapasztal�s �s lelki megnyugv�s is egyben. Eur�p�ban a j�g�z�knak csup�n kb. 10 sz�zal�ka �rdekl�dik a j�ga elm�lete ir�nt. A legt�bben az�rt iratkoznak be j�gatanfolyamra, mert �z�leti- vagy h�tf�jdalommal, alv�szavarokkal k�szk�dnek. Sz�p sz�mmal akadnak olyanok is, akik k�vetni akarnak olyan h�ress�geket, mint a gyakorl� buddhista Richard Gere, a kabbal�ban h�v� Madonna, vagy a j�gagyakorlatokkal karcs�s�g�t �rz� Christy Turlington.

Alapszab�lyok

* vigyen mag�val t�r�lk�z�t, amit a f�ldre ter�thet
* az edz�ruha legyen hossz� ujj�, hossz� sz�r� �s persze k�nyelmes
* vegyen le mindent, ami gyakorl�s k�zben zavarhatja (pl. �v, �kszer, �ra, szem�veg)
* sose gyakoroljon tele gyomorral - edz�s el�tt k�t �r�val ne egyen
* ne hasonl�tsa mag�t m�sokhoz, gyakoroljon saj�t k�pess�geinek megfelel�en

Nem terheli a sz�vet

A j�ga t�bb egyszer� testgyakorl�sn�l, filoz�fia. Olyan rendszer, mely az eg�szs�g meg�rz�s�n t�l a szem�lyis�get is fejleszti. Az indiai j�gik szerint rendszeres, kitart� gyakorl�ssal a fizikai �s szellemi t�k�letess�g mindenki sz�m�ra el�rhet�. Arra tan�tanak, hogy b�k�t �s el�gedetts�get csak akkor tal�lunk, ha l�ny�nk �s l�tez�s�nk minden szintj�n helyre�ll�tjuk az egyens�lyt. A j�ga a boldog, teljes �lethez seg�t hozz�.
M�g a legt�bb tornagyakorlatot gyors, dinamikus mozg�ssal hajtj�k v�gre, addig a j�g�ban gyakori a mozdulatlans�g. Az izmok ilyenkor megfesz�lnek, de nem ernyednek el, tev�kenys�g�k izometrikus, azaz statikus jelleg�. Enn�l fogva a gyakorlatok v�grehajt�sa nem jelent akkora megterhel�st a sz�v sz�m�ra, mint p�ld�ul a fut�s vagy az aerobik. Hogy m�gis j�t�konyan hat a sz�vre, az a speci�lis l�gz�snek k�sz�nhet�.

Boldogg� tesz

A mindennapokb�l ismerj�k a jelens�get: ha egy lebilincsel� filmre, reg�nyre vagy kedvenc zen�nkre koncentr�lunk, megsz�nik sz�munkra a k�lvil�g. Pontosan ez t�rt�nik medit�l�s k�zben, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a k�ls� ingerek kiz�r�sa itt tudatos. Ez a k�pess�g a j�ga seg�ts�g�vel fejleszthet�.
A medit�ci� agyra gyakorolt hat�s�t csak nemr�g k�pes megmagyar�zni az orvostudom�ny. A komputertomogr�fos vizsg�latokb�l kider�lt, medit�l�s sor�n a "figyelemk�zpontban" fokoz�dik az agytev�kenys�g, valamint szerotonin, k�zismertebb nev�n boldogs�ghormon szabadul fel.
A vizsg�latok sor�n bebizonyosodott, j�t�konyan hat az �z�letekre, az izmokra. S�t, az immunrendszer er�s�t�s�hez is hozz�j�rul. Az a kiegyens�lyozotts�g, amit j�g�val �s medit�ci�val el lehet �rni, ellen�ll�bb� tesz a mindennapok neh�zs�geivel �s bossz�s�gaival szemben.

�tven�t �vesen sem k�s�

Az id�k folyam�n k�l�nb�z� trad�ci�k alakultak ki a j�g�ban, k�l�nb�z� iskol�kat teremtve. Azonban minden j�gaiskola ugyanazt a c�lt akarja el�rni: testi �s szellemi er�ink fel�breszt�s�t, mely a szervezetet eg�szs�gess� �s ellen�ll�v� teszi.