Receptek a mlt szzadbl
2004.05.21. 23:44
17 db Receptek a mlt szzadbl
A virslikszts Egy kil marha felslpecsenyt tegynk deszkra s fakalapccsal zzzuk egszen szt. Az sszetrs kzben a hs kzl kivlik minden eres rsz, csupn a szp, tiszta, trt hst kell felhasznlni, s ehhez a hshoz vagdaljunk mg - j aprra - negyed kil fehr, ss szalonnt. Ezt a szalonnt a hssal gyrjuk nagyon jl ssze, s tegynk bele egy kvskanlnyi trt borsot. Kt cikk fokhagymt zzzunk szt, tegyk fl pohr vzbe, azutn ezt a vizet szûrjk t a szalonns hsba. A hst illetleg (jl) megszva, gyrjuk ssze a vzzel. A hasznlhat belek tiszttsval foglalkoz hentestl vegynk pr mter hossz, tiszta (virslinek val) juhbelet. A belet hzzuk fel a kolbsztlt bdogszerszm vkonyabbik csvre, s gy tltsk meg a virslinek val hssal. Miutn egyaraszos hosszsg hrt telenyomtunk hssal, a belet csavarjuk meg prszor s gy folytassuk a tltst mindaddig, amg az utols arasznyi belet is megcsavarvn teletltttk. Ha a hst mind feltltttk, kssk be a virsli vgt crnval, hogy a leve ki ne fusson. Tegyk a virsliket a kmnybe egy fl rig fstre. Mikor a fstrl leszedtk, azonnal meg lehet fzni. Reszelt tormval kell asztalra adni.
A zsrolvaszts Nagyon sokszor hallottam a gazdaasszonyokat panaszkodni, hogy nem tudjk, mirt, de mindig elromlott az ltaluk olvasztott zsr. Ennek az az oka, hogy rendesen rzstben szoktk a nagy mennyisgû zsrt olvasztani, pedig ha a zsrt rzednyben olvasztjk, bizonyosan megavasodik. Az apr kockkba vgott szalonnt nagy vasfazekakba kell tenni, s lngtûzn kell olvasztani mindaddig, amg a zsr bven nem kezd olvadni. Ekzben kavarjuk fel sokszor, s csak akkor szedjk ki a tepertt a zsrbl, ha mr kezd szp pirosra slni. A zsrt nem szabad faednyben eltenni, csak j cserpfazkban vagy nagy bdogednyben.
A papriks szalonna Ha vastag szalonnbl akarunk vkony papriks szalonnt csinlni, az esetben a vastag szalonnt le kell jl nyesni, s a br felett csak egyujjnyi szles szalonnt kell hagyni. Termszetesen hogy a fiatal s nem kihzott disznbl sokkal jobb a vkony szalonna, de ha olyan ppen nincs a hznl, a vastag szalonnbl is lehet vkonyat gyrtani. Tnyrnyi szles szjjazatokba kell felvgni a szalonnt, azutn egy kevs, igen gyengn fokhagyms s nagyon ersen papriks, piros vzzel be kell az egsz szalonnafehrjt festeni, s csak e fests utn kell a szalonnt jl megszni s szp sorban egyms fl rakni. Hideg idben kt-hrom htig llhat gy a papriks szalonna, s ha egyszer megfagyhat, akkor mg jobb lesz. Vgl paprba ktzve, hideg fstre kell aggatni - egy htig lehet a fstn -, azutn a paprt le kell rla fejteni, s gy kell felakasztva tartani.
A "debreceni" kolbsz ksztse A "debreceni" kolbszhoz kvr s sovny disznhst vegyesen kell hasznlni. A hst egy hossz, kerek fenekû teknbe tegyk, egsz nagy darabokban meghagyva. A kt kzbe kt les, hossz pengjû kst fogjunk, s azzal a hst hosszban addig vagdaljuk, mg az egsz hs szp, apr rszekre oszlik. A kolbszhs gy ksztve sokkal jobb, mint brddal megvagdalva. A "debreceni" kolbszt nem szoks igen aprra vgott hsbl kszteni, mert ha nem aprbb a hs, levesebb a kolbsz. Mikor a hst megvagdaltuk, tegynk bele paprikt, st s borsot - zls szerint. gyeljnk, hogy tlsgosan meg ne fûszerezzk. Kevs aprra vgott fokhagymt is lehet bele tenni, de a fokhagyma el is maradhat. Tz kil hshoz tegynk egy liter vizet is, azzal egytt gyrjuk jl el a fûszeres hst. Azutn a kolbsztlt bdogcsvet tltsk meg hssal, a cs vgre hzzuk fel a szpen kitiszttott, kolbszhoz val disznbelet, s tltsk meg j kemnyen a hssal. A kolbszokat egy napig hagyjuk szikkadni, s csak azutn tegyk a fstre, ahol elg, ha kt napig ll. Hasznlatig rakjuk j szells kamrba.
A sonka s a marhanyelv pcolsa Egy frissen kivgott sonkt szzunk be jl, azutn hintsnk re egy bdogkanl trt borsot, fl mark trt saltromot, hat babrlevelet s hat cikk fokhagymt sszezzva drzsljnk re. A sonkra fl kanl fenymagot s nhny szem kolindrummagot is tehetnk, ha nem idegenkednk a fûszeres sonka ztl. (Az gynevezett prgai sonkt fûszeresen pcoljk.) Az gy elksztett sonkkat tegyk egy dzsba, ntsnk re vizet, de csak annyit, hogy flig lepje el a sonkkat. Tartsuk a pclben kt htig a hst, de ez id alatt mindennap meg kell forgatnunk. Kt ht mlva akasszuk a fstre, ha j hideg fstn tarthatjuk, az sokkal jobb, mint a hirtelen (meleg) fstls. Elg, ha a sonka a fstn 14 napig ll, azutn leszedhetjk. J szells kamrban fl vig is eltarthatjuk. (A marhanyelvet ppen gy kell pcolni s fstlni.)
Disznsgok A mjas ksztse Egy nagy fazkba, forr vzbe, tegyk bele a disznmjat, fzzk egy ra hosszig, akkor vegyk ki egy tl hideg vzbe. Pr perc mlva szedjk ki a vzbl is, tegyk vgdeszkra a mjat s gykereirl kssel vagdaljuk le szp apr falatokba. Ennek a gykert - mely klnben is kicsi, oda kell dobni a kutynak, mert keserû az eptl. Vgkssel jl ssze kell vgni a mjt a lehet aprra, mert a mjas annl jobb, minl aprbbra van vagdalva. Ha e mjat jl sszevagdaltuk, tegyk egy tlba, szzuk meg, de gondosan, nehogy ss legyen. Aztn tegynk bele mg flannyi sszevagdalt, megfztt kvrsget, mint maga a mj, mert ha nem elg zsros a mjas, nem j. Ezenkvl tegynk mg bele kt meghmozott s reszelt almt, egy f vereshagymt, ezt is megreszelve. Fl kil felforralt s kihûttt rizskst is keverjnk be kz, egy kvskanl trt borsot s kvskanllal szegfûszeget is adjunk hozz. Vgl ebbe is tegynk a kvr hst tartalmaz fazk tetejrl leszedett zsros lbl flliternyit - annyit, hogy az egsz keverket megpuhtsa. Keverjk jl ssze ezt az anyagot, azutn ntsk ktaraszos hosszsgakba felvgott, tiszta, vastagabb blbe. A beleket, ha tele vannak, a kt vgkn akasszuk ssze kis, tiszta, e clra kszlt faszegecskkkel, de jl gyeljnk, hogy a fapeckeket tbbszr tszrjuk a belen, mintha megvarrnk, mert klnben a kifzs alatt mind kifutna belle a zsr s a tltelk is. Ha kszen vannak mind a mjashurka-darabkk, rakjuk buzog forr vzbe, egy negyed rig fzzk, akkor szedjk ki tiszta deszkra s tegyk hideg kamrba hasznlatig. Ha hasznlni akarjuk, tegyk lbasba egy pr kanl vzzel, s gyorstûzn pirtsuk meg szp ropogsra, de figyeljnk re, hogy a megfordtskor ki ne fakadjon, mert akkor nem lehet szpen felvgni.
A vres hurka Ktliternyi disznvrt bele kell tenni egy nagy tlba. Mikor a kvr disznt szjjeldaraboljuk, mindig kerl nmi hulladk, hsos kvrsg a nyaka tjrl, mely kiss vres s egybre nem alkalmas, mint a tds, mjas s vres hurkba zestnek. Az ilyen kvrsget fel kell jl forralni gy fl rig, ebbl a kvrsgbl aprra kell vagdalni egyliternyi csomt, s a tlban lv vrhez kell tenni. Ht zsemlyt tejben meg kell ztatni egy ra hosszig, azutn szjjel kell morzsolni, de nem kell kicsavarni, amennyi tejet feliszik, annyi addig maradjon benne. Ezt a tejes zsemlyeppet is a vrbe kell nteni. Adjunk mg e vres keverkhez negyedkilnyi szalonnt, apr kockkba vgva. Ezt el is lehet hagyni, de sokan szeretik, ha tlalskor, a felvgs utn szp tarkn kifehrlik a szalonnakocka. Az gyis mr kiss ss vrbe csak kevs st kell tenni, inkbb tbbszr meg kell kstolni. Kt kvskanl trt borsot, egy kvskanl trt szegfûszeget s egy kvskanl borsfûpelyvt, gy mint nmely helyen nevezik - csombor virg szraz, fûszeres levelt kell a vres hurkba tenni. Ezt a fvet nem kell a majorannval sszetveszteni, mert a vresbe a majornna sehogy sem val. Ha borsfûpelyva nincs kznl, inkbb nem kell bele egyebet tenni, mint a fent rt kt fûszert. Lehet a vresbe zsemlye helyett egy kevss elbb felforralt rizskst is tenni, kt liter vrhez egy negyedkilnyit. Ha a vres tltelk zt teljesen helybenhagytuk, vegyk el a hurkatltt, hzzuk fel a csvre, a kt arasz hosszsg darabokra szabdalt belekbe tltsk a tltelket. A vgt kssk be ers crnval, s szorosan, nehogy a hg vr tlts kzben kifusson belle. Ha mind feltltttk az anyagot, kssk be a hurkk vgeit s rakjuk buzog forr vzbe, gy tizent percig hagyjuk forrni, azutn szedjk ki hideg vzbe s rakjuk ki deszkkra, gy tegyk el hûvs helyre kamrba. Hasznlatkor sssk meg lbasba tve, lngtûzn, szp pirosra.
A tds hurka ksztse Egy hatliteres fazkba tegynk ngy liter vizet forrni, ha forr lett a vz, tegyk bele a diszn tdejt, szvt s a nyelvt, fzzk mindezt j ers tûznl egy ra hosszig. Ezutn vegyk ki a forr vzbl s tegyk egy tl hideg vzbe. Ha pr percig a hideg vzben llott, tegyk egy tiszta vgdeszkra. A tdt a deszkn gondosan tpegessk le a gykerrl, gy egszben megmarad a td gykrhza. A nyelvet is fel kell aprra vagdalni egszen a gge kezdetig. A szvet szintn fel kell darabolni aprra. Ha mindezekkel kszen vagyunk, ezt az anyagot egy les vagdalbrddal vagdaljuk ssze. (A td gykert, ggvel egytt fel lehet hasznlni kposztalevesbe, sokan igen szeretik.) Ezt a tds hurkhoz val anyagot tlsgos aprra nem kell vgni, mert akkor, mint a kolbsz, ez is fûrszporszerû lesz. Lehet olyanforma apr, mint egy borsszem. Egy tdhz, egy nyelvhez s egy szvhez vegynk egy marknyi kvr hsdarabokat, amit elbb negyed rig fztnk. Ezt a kvrsget is vagdaljuk jl ssze. Mindezeket a holmikat tegyk egy nagy tlba, vegyts nk kz annyi st, hogy ss ne legyen (kszts kzben tbbszr meg kell kstolni, hogy el ne szzuk, mert az ilyen tltelkflt fleg a sok s vagy stlansg rontja el). Tegynk mg bele egy tele kvskanlnyi trt borsot, fl kvskanlnyi trt szegfûszeget s fl kil kevss felforralt rizskst, de az utbbit kihûtve. Ezeket keverjk mind jl ssze a kt keznkkel s ntsnk mg kz flliternyi zsros meleg, levet. Ezt a zsros levet annak a fazknak a tetejrl szedjk le, amelyikben a tdt s a kvrsget megfztk. A tds keverket feltlts eltt kstoljuk meg, s ha zt helybenhagytuk, betlthetjk a szp tisztra mosott, vastagabbfle blbe. A beleket kt-kt arasznyi hosszsgakra kell felszabdalni, azutn a kolbsztlt bdogcsbe kell tenni a tds vgdalkot, s a cs vgre re kell hzni a blt. Ha telenyomtuk a beleket a tltelkkel, a kt vgt szp kis tiszta, hegyes faszegekkel akasszuk ssze. A faszeget hromszor is szrjuk bele, gy mintha varrnk, nehogy a zsros tltelk fzs kzben kifusson a blbl. Ha mind megtltttk a tdst, rakjuk forr vzbe s fzzk egy negyed rig, nem tovbb, mert ha sokig f, minden zsrja kiforr, s az baj. Teht ha felforrt, szedjk ki egy nagy lyukas fakanllal b hideg vzbe. Ha pr percig a vzben hagytuk, vegyk ki, rakjuk deszkra s tegyk hideg helyre, esetleg kamrba. Ha az id nem lgy, tlben elll az ilyen tltelk egy htig is egszen frissen. Nagy gonddal kell megstni, mert a megfordtskor igen knnyen kifakad, s akkor sok kr esik benne, mivel nem lehet szpen felvagdalni.
A toroskposzta Egy nagy lbast tegynk lngtûzre, rakjunk bele egy kilnyi kvr s falatokba vgott disznhst, mikor slni kezd, szzuk meg s egy kvskanl trt borsot hintsnk r. A hst hagyjuk kiss pirulni, aztn ntsnk r egy pohr vizet, s ugyanakkor tegynk a hs kz egy nagy tnyr savany kposztt. A kposztt keverjk jl ssze a hssal, aztn fedjk be s fl rig proljuk, ekzben tbbszr meg kell kavarni. Arra gyeljnk, nehogy a hs s a kposzta elszradjon. Ha sok id van a tlalsig, kzben kell egy pr kanl vizet a kposzta kz tlteni, nehogy elszradjon. Minl tbb a hs az effle kposztban, annl jobb.
A kocsonyakszts Kocsonynak legjobb a diszn ngy krme, a fle s az orra, valamint a farka is alkalmas e clra, de azokat jobban lehet rtkesteni, ha disznfejsajtot vagy paprikst csinlunk belle. A krmket szpen megtiszttva ktfel kell vgni, aztn a ngy krmhz vegynk ngy liter vizet, s a vizet egy tiszta porceln belsejû fazkba tegyk. Kopott vasfazkba nem szp sznû, barna s rzsasznû lenne a kocsonya. A vz lehet hideg, amelybe a krmket beleraktuk, de csak igen kevss szzuk meg, mert a fzs kzben elprolg vzbl kevs l marad meg, s az ss lenne, ha elre nem gondolnnk ezt meg. A vzbe tz szem egsz borsot s ngy cikk fokhagymt is tegynk, aztn lltsuk j ers tûzre, ha forrni kezd a l, szedjk le a habot, s olyan helyre lltsuk a fazekat, ahol egyenlen, de folytonosan, csendesen fjn a kocsonya, mert ha zubog a l, rt, zavaros lesz a kocsonya leve. A krmket egszen addig kell fzni, amg leapad a leve ktliternyire vagy mg kevesebbre, ha a hs mgsem lenne elg puha, egy-egy kevs forr vizet lehet bel nteni, de az sohasem olyan j, mintha nem kell tltgetni. Mikor puha lett a hs s le akarjuk szûrni, kstoljuk meg, elg ss-e, s ha szksges, szzuk meg kellen. A hst rakjuk ki tnyrokra, kt fl krmt tve egy tnyrra, a levet csak azutn szûrjk le a hsra, szpen elosztva, hogy mindegyik tnyrba egyenlen jusson l. Sûrû szitn kell a kocsonyalevet tszûrni, hogy a zsrja ne menjen keresztl a tnyrba. Ha sok levet szeret valaki a kocsonyn, tegyen brdarabokat is a vzbe, akkor tbb l is jl megalszik. Ha j a kocsonya, hrom ra alatt szilrdan megalszik. A brsajt A disznnak kt nagy gyomrt szpen meg kell mosni, azutn kszteni kell bele a kvetkez mdon tltelket: A friss disznfejet fzzk meg s fzznk mg hozz egy csom friss brt is, ezeket vagdaljuk fel, nem igen apr, hosszks darabkkra, tegyk egy tlba, aztn ntsnk r flliternyi friss disznvrt, szzuk meg, s trt borssal, valamint kevs szekfûszeggel fûszerezzk meg. A hst a vrrel s fûszerrel keverjk jl ssze gy, hogy mindentt meg legyen festve a hs. E keverket tltsk a tiszta gyomorba, a nylst, melyen betltttk, varrjuk be szorosan crnval. Tegyk bele egy nagy fazk forr vzbe, s fzzk egy fl rig, azutn vegyk ki a vzbl s tegyk deszkra, egy nehz trggyal nyomtassuk le. Hagyjuk lenyomtatva egy jjelen t, reggel vegyk ki, s tegyk el hasznlatig. Tlen egy pr htig jl elll, de ha egy napig fstre tesszk, egy hnapig is igen j zû marad.
A kirlyhs Ezt csak flves malacokbl lehet kszteni, ha flig kvrek. A szpen leperzselt s megtiszttott malacnak a hentes kiveszi a sonkit s leveszi a fejt. Aztn egyaraszos szles hasbokra felszabdalja gy, ahogy megtermett a malac. Ezeket a szjazatokat be kell fokhagyms lvel hinteni, azutn sval beszrni. Egy malachoz fl kil trt saltromot s nyolcadkil trt borsot is kell venni, ezeket a fûszereket is a hsra kell hinteni, a brs s a bels oldalt is jl be kell drzslni ezzel a pccal. Az gy elksztett hst egy teknbe kell rakni, s kt htig mindennap meg kell forgatni, kt ht elteltvel vegyk ki a levbl, a borsot tiszta ruhval trljk le rla, s minden hasbot bortsunk be egyrti paprral, a paprt tûzzk ssze gombostûvel. A hsokat kssk prosval egy ers zsinegre, aztn tegyk szabad kmny fstjre egy vagy esetleg kt htig fstldni. Ha elegend fst jrta t, levehetjk, s a paprbl kifejthetjk. Ez a hs esztendeig is pompsan elll, s nem lesz barna a fsttl. A kirlyhst stni, fzni, avagy kiszikkadt korban nyersen enni egyformn lehet.
A disznfsajt Egy egsz disznfejet azon frissen ss vzben kell megfzni annyira, hogy a csontokat ki lehessen a hs kzl szedni. Egy tiszta asztalkendt asztalra kell terteni, s a csontoktl megtiszttott fejet a brvel a kendre fektetve egsz nagysgban a kend kzepre kell terteni, a diszn orrt s flt les kssel le kell nyesni olyan formn, hogy a fej a kendn kerekded formj legyen. A flt s orrt, valamint a hulladk hsdarabokat szp keskeny laskkba kell felvagdalni. Egy libamjat, amelyet elbb sval s borssal prolva megstttnk, szintn vagdaljuk keskeny laskkba, fl kil slt borjhst is vgjunk gy fel. Ezt a hromfle hst keverjk jl ssze, kevs sval, fl kvskanl trt borssal, egy kshegynyi trt szerecsendi-virggal, egy kshegynyi kakukkfûvirg-pelyvval, egy nagy kshegynyi trt szekfûszeggel, egy csipetnyi reszelt citromhjjal fûszerezve. Az asztalkendre kitertett disznfejet is hintsk be ezekkel a fûszerekkel, de nagyon keveset tegynk r, nehogy tlsgosan fûszeres legyen. Vgre a laskra vgott keverket tegyk a disznfej kzepbe szpen elegyengetve, aztn bortsuk ssze a nagy fejet az apr hsok flbe. Az asztalkendt fogjuk ssze, s j szorosan kssk meg egy fonllal olyan formn, hogy a kendben lv hs egy kerek sajtforma legyen. Vgre tegyk egy tiszta deszkra a hsos ruht, az sszektsnl trjuk ki a kendt, azrt, hogy ha rtesznk egy msik deszkt, csomban ne legyen a ruha, hanem szp simn r lehessen tenni a msik deszkt. A fels deszkra tegynk valami nehz trgyat, pldul vagy 2-3 darab tglt. Tegyk az egsz holmit hideg helyre egy jszakn keresztl, akkor a disznfsajtot kivehetjk a ruhbl, s szp vkony szeletekre felvgva tehoz reggel vagy estve igen jl hasznlhatjuk. Hideg idben pr htig is jl elll. Valdi psttom ze van. Akrki el fel lehet szolglni. Megjegyzem, hogy az sszerakskor a disznfej forr legyen, mert ha kihl a hs, nem fog sszellni szp, szilrd sajtformba. Azt is megjegyzem, hogy ha libamj s borjhs nincs kznl, azok nlkl is lehet elkszteni, gy is j, de azokkal sokkal finomabb s egszen psttomszerû.
A diszntor Ilyenkor az egsz hz talpon van, jkedv, kicsapong hangulat uralkodik; a legregebb embertl a legkisebb gyermekig mindenki vg. Boroskancs van minden ablak prknyn, "kis kolbsz" lg minden gyermek kezben. A konyhban az asszonyok egyre-msra histriznak rg letûnt idk szerelmi kalandjairl, vagy az ifjabbak a most foly kalandjaikat adjk el, de azrt termszetesen mindig egy harmadik szemlyrl szl az nek. Nhny szemly vagdalja a nagy tmeg szalonnt tepertnek, s azonnal ki is olvasztjk szp, aranysrga sznû zsrnak. A nap hse, a hentes flelmetesen magas hangulatban aprtja - ritmusosan - a kolbszhst; amikor aztn szp aprra fel van vagdalva a hs, kezddik a kolbszcsinls. A hziasszony jnak ltja odaszlani a hentesnek: El ne szza kd, "Bd" uram, azt a kolbszt, mert a mltkor is megesett biz a', ugyancsak szgyenkeztem miatta. - Ne fljen, tekintetes asszony, nem ittam n mg olyan sokat, majd csak ezutn akarom mg jl megforgatni a szomszdasszonyt. - J, j, ha a kolbsz kszen lesz, nem bnom, akrhogy mulat. Nyolc ra van, jnnek a vendgek. Mind sorba nzik, milyen vastag volt a diszn szalonnja. Megbmuljk a sok szp, tiszta, forr zsrt, aztn bemennek a szobba, s vrjk a ds vacsort, rendesen borlevessel vagy hsos, kolbszos kposztalevessel szoks megkezdeni. Leves utn j a toros kposzta vagy a serts fejbl papriks, slt, felvert galuskval. Fnk vagy juhtros galuska ilyenkor a legszokottabb tszta, azutn egy nagy tl friss slt kolbsz, ezutn megint egy msik tl tds s vres hurka frissen stve. Mindezek mell igen j az ecetben eltett vrs, papriks kposzta. Vgl teperts pogcst s kocsonyt szoktak feltlalni. Egy nagy tl szl, alma s slt gesztenye vagy slt tk, valamint - ha van - cukros befztt gymlcsk szoktk befejezni a ds lakomt. Bor sok s j kell a diszntorok alkalmval, mert a rengeteg sok zsros dolgot mskppen lehetetlen elfogyasztani. A pomps piros kc rms, a j karcos (fiatal bor) csak gy tnedeznek el az asztalra tett vegekbl, hanem csodlatos mdon jra tele lesznek; a kifogyhatatlan jkedv fenntartsra. Mindenkinek van elbeszlnivalja az nemrgiben lelt malacrl. Egyik hatvan krajcrrt vette egy v eltt stni azt a kis rongyosat, s ki hitte volna, negyven liter zsrja lett, s mennyi pomps papriks szalonnja, mert a j gondvisels miatt a sok j tk, rpadara s a hzi hulladk bezzeg nem ment krba. Igy folyt le a kedlyes est, mg az lom mgiscsak beksznt a tisztes csaldapk s anyk pillira. Vgre megszlalnak a hangok: J jt, sgor! J jt, ngyom! J jt mindnyjunknak!
Haltelek - nagymama mdra A szegedi paprikshal Ezt akrmilyen fajta halbl lehet kszteni, de legjobb kecsegbl, harcsbl vagy sllbl, mert ezeknek alig van csontjuk. Egy kil halat gondosan tiszttsunk meg, kvl kssel megtiszttvn, a belt szedjk ki, s daraboljuk fel, azutn szzuk meg, s egy lbasba tegynk egytojsnyi zsrt. A zsrba tegynk egy nagy fej aprra vgott vrshagymt s egy kvskanl szp piros (szegedi) paprikt. Ezeket egytt kavarjuk ssze, tegyk a halat a papriks zsrba, s kavarjuk jl ssze. Azutn ntsnk re kt deci vizet s kt deci j tejflt, ezzel is kavarjuk jl ssze, s tegyk lngtûzre egy negyed rra, hogy gyorsan megfjn. Ezutn mr tbb nem szabad kavarni, mert sztomlana, s rt pp lenne belle. Az asztalra j forrn, hossz tlban csinosan adjuk fel gy, mintha egszben lennnek a halak, s a levt ntsk al.
Egszben megsttt apr hal Brmilyen fajta apr halnak egszben val stsi mdja egyformn trtnik. Az egyaraszos hosszsg halakat tiszttsuk meg szpen, kssel megkapargatva a kls brt. A belt ki kell dobni, azutn megszni, majd deszkra kell rakni, s mind a kt oldaln kt-ktujjnyi szles kzt hagyva be kell vagdalni a brt j les kssel, de nem kell nagyon mly barzdkat vgni bele. Nagyon kevs vrspaprikt is hintsnk re. A paprikt kt ujjal kell elkenni a halon, hogy az egsz hal szp rzsasznt kapjon. Egyms mell rakva tegyk tepsibe, ntsnk al nem tbb mint egykanlnyi zsrt, olajat vagy vajat. Tegyk forr stbe, s hagyjuk slni egy negyed rig. Ezalatt egy pr kanl vzzel locsoljuk meg, nehogy a hal bre rncos vagy szraz maradjon. Ha megslt, tegyk szpen egyms mell hossz tlba. Vigyzni kell r, hogy egszben maradjon. Csak a tlban vgjuk fel kssel, hogy a formjt el ne vesztse. Krtsk zldpaprika-saltval.
Sll vagy csuka tltve Egykils sllt vagy csukt (mind-egy) szpen meg kell tiszttani. A belt vessk ki, szzuk meg, s ksztsnk bele tltelket a kvetkez mdon: ngy darab szardellt jl ki kell ztatni s megtiszttani. Azutn aprra sszevagdalni. Tegyk a felvagdalt szardellt tlba, adjunk hozz egy kvskanl felvgott zldpetrezselyem-levelet, fl kvskanl borsot, egy fej aprra vgott vrshagymt s egytojsnyi vajat. Ezeket keverjk jl ssze s tmjk be a megtiszttott hal belsejt egszen e keverkkel. Egy tepsit kenjnk ki vajjal, hintsk be vkonyan liszttel, s a halat htval felfel fordtva tegyk a tepsibe. A halt is kenjk be vkonyan vajjal, tegyk a stbe csendesen slni. Sls kzben a pirulni kezd halat prszor locsoljuk meg az alatta lv vajjal. Tlalskor a halat vagdaljuk fel, de azrt mgis gy rakjuk ssze a hossz tlban, mintha egszben lenne. A zsrjt ntsk al, s adjunk mell citromszeleteket vagy tartrmrtst.
Az erdlyi konyha - trend; szllodk, ttermek, fogadk; erdlyi borok O tempore...! Volt, valban volt egy olyan idõszak, amikor Katona tanr r, a kztiszteletben ll rmny pkcsald hadba tvelyedett tagja, aki knyszerû tanfolyamon szerzett orosz nyelvi tudst a kolozsvri nebulk kobakjba tizent ven t prblta belesulykolni, lehetõsget kapott a Dek Ferenc utcban pkzletet nyitni. Elõkerltek a subltbl a csald viszontagsgok kztt megõrztt receptjei, s gyrtani kezdte a mess tlttt pkstemnyeket. A konyhval egybenyitott boltban, ott, a csodlkoz szemek elõtt. Fûszeres darlt hssal, mjjal, egybbel. Ott llt sorban a vros apraja-nagyja reggeltõl estig. Az akkori gyr turistaforgalomban igazi ltvnyossgnak szmtott. Rvid idõ teltvel bõvlt a szemlyzet a csald kvl ll tornatanr tagjval s hrom szûk asztal mellett szorongva a hurutos leves rzelmesen simogat zvel is kzeli ismeretsgbe kerlhettnk. Hurutost mondok, mert nem a klas szikus ngds-bur, azaz az rmny flleves kerlt a tnyrokba, amelyet vasrnaponknt s nnepi alkalmakkor tlalnak az rmny csaldi ebdeken, s a bonyolult eljrssal kszlt churut tesz pikns-savanyn egyediv, hanem annak egy leegyszerûstett vltozata. No, de ugyangy szmon tartotta a konyhai zekre, zamatokra rzkenyebb fajta a marosvsrhelyi Musktli roston slt, pcolt diszn blsznjt, amit most natrban ismt lehet kapni Petryknl a Fõtr sarkn, nyilvn nyersen, de aligha emlkszik valaki, ha egyltaln elrulta az zletet vezetõ Szab Feri bcsi, az udvarhelyi hres vendglõscsald Vsrhelyre tvelyedett sarja, hogy mi volt a titok a pcban. A Srlott grdicsban ksztett mkos tsztra, vagy az Oroszln hossz lre eresztett vadsztoknyra mg a "nagy regek" sem emlkeznek. Messze fldrõl zarndokoltak el bennfentesek a szkelyudvarhelyi Ferenczi-fle hz titkostott, vendgfogadsra berendezett pincjbe kora tavas ztl nyrelõig a hzigazda brnyelõbõl vagy ppen annak kicsontolt bordjbl, borotvales kssel, hatalmas falaptn flaprtott, kln tlkkban kiadagolt szmllhatatlan fûszerrel flszolglt brnyflekkenjrt. A fûszerek kztt kln kivl zkeverk volt a fûszerezett vrs burgundi s a reszelt retek. Vagy a vilgon sehol olyan trkonyos pityka (burgonya) levest nem fõztek, mint a cskszeredai Vrosiban, ahol egybknt Erdlyben a legfinomabb, legravaszabb kolozsvri kposztt is htotta - a knnyû leves utn az ebd koronjaknt - az rzkenyebb llek az asztalra. Kreatv idõk voltak, amikor rvid idõre csakugyan megelevenedett az a sajtosan egyedi erdlyi konyha, aminek 1980-ban mr kevs lõ, inkbb csak emlkezetben lõ, nem is minden esetben a jellemzõ, receptfoszlnyait gyûjthette ssze Kvi Pl New York-i vendglõje szmra.
trend
Mai szhasznlattal: rszben a nyersanyagpiac beszûklse, rszben a 70-es vek elsõ harmadban bevezetett "sszerû tpllkozsi program" elkerlhetetlen kvetkezmnyeknt globalizldott az erdlyi ttermi vendgltsban a konyhai ajnlat, az asztalra kerlhetõ fogsok majdnem mindenike elvesztette sajtosan egyedi zt. gy vlt ltalnoss pl. a levesek kztt a Havaselvn rszben tlnyeglt balkni csorba, ami klnben egy igen zes fogs, ha eredeti recept szerint kszl. Ami jellemzõje, hogy gyakorl honban korpacibervel savanytjk. Erdlyben a lelemnyesebbje, s ezt ma gy tlaljk a legtbb helyen, citromsval savanytja s kihagyja a vegyes zldfûszer (sok kapor, zldpetrezselyem, zellerlevl s a klnleges zt klcsnzõ lestyn, vagy leustyn, Levisticum officinale a romn nevhez kzelebb ll erdlyi kiejts szerint) kzl ppen a di zû leustynt. Van ugyan ennek egy erdlyiestett vltozata is, ami ugyan gy hssal s csontlvel, sok idnyzldsggel kszl, de savanyts nlkl, tejfls eresztkkel s helyenknt a magyar konyhban felletesen ismert friss trkonnyal (Artemisia dracunculus) zestve. Erdlyi csorbaknt szerepel, ha ott van, az tlapon. Ugyangy lett ltalnos a romn konyhtl klcsnztt pacalleves, amivel valsznû azrt bartkozott meg az erdlyi ember s klnskppen a szkely - aki alkalmasint "fljavtja" zellerlevllel, tlire eltett piros paradicsompaprika kockkkal a szn miatt -, mert elksztse szinte azonos a trkonyos brnyfejlevesvel, csakhogy ppen trkony nincs benne, helyette bõven van fokhagyma s tlire eltett ecetes, zld erõs paprika.
A kretek ltalban rizs, valamilyen prolt zldsg, br amita elrhetõ ron beszerezhetõ a kiskonyhk szmra is olajstõ, nem hinyzik a hasbburgonya sem, amit Erdlyben szalmakrumplinak neveznek utalva a szalmaszr s a burgonyahasb hasonl mreteire.
A fõ fogsok kztt klnlegessgnek szmt a kukoricadarbl kszlt puliszka, aminek fõzsi, stsi mesterei igazbl a romn psztorok, de ugyangy a gyimesi csngk, akik teljes htkznapi s nnepi trendet tudnak sszelltani belõle tejjel s klnfle tejtermkkel. ttermi tlapon a kmlõ trend ajnlatai kztt tallhat leginkbb tejfls, tehntrs puliszka, vagy juhtrs puliszka nven, vagy simn kretknt, ha az tlapon a ma mr klnlegessgnek szmt, amgy kznsges prkltek, papriksok mell. rdekes zkeverk a puliszka krtssel felszolglt tltike (romnul sarmalute), ami nem egyb, mint a trk konyhtl klcsnztt zld levlbe (brmilyen fogyaszthat zld levlbe) gngylt, rendszerint darlt, fûszerezett, leginkbb birka- vagy brmilyen hs. Halas vidken, s ebbõl kevs van Erdlyben, a puliszkt a Duna-deltbl klcsnztt recept szerint roston slt, fokhagymalvel (romn neve szerint: muzsdej, olajjal, sval, ha van kznl pr csepp fehrborral habosra kevert zzott fokhagyma) locsolt csuka mell. Erdlyben brmilyen hal mell. Marosludas hatrban tolakodan csbt egy halcsrda, ki lehet prblni taviponty vltozatban. A Felsõ-Maros mentn, Csikban a hegyipisztrng a nem is klnsen ritka csemege, a vendglõsk leginkbb a gyilkosti neveldbõl szerzik be. Nem ritka mr az Al-dunai sllõ, vagy a tengeri tokflk sem.
A Szkelyfldn rendszerint tros puliszka nven szerepel az tlapokon, s ezalatt minden esetben juhtrs rtendõ. Ha nem az, akkor nem az igazi. J rkrdezni. Ritka a desszertek kztt a gymlcs, van viszont fagylaltfle, n. gymlcskehely, stemny is korltozott vlasztkban. A gymlcskehely rendszerint konzervgymlcsbõl kszl, blcs dolog elõbb rkrdezni.Fontos pr mondatban az erdlyi konyha - klnben mr elõfordult - tjszavairl is megemlkezni. Az mr nem titok az anyaorszgi magyar szmra, hogy a burgonya az annak tjanknt kolompr, a szkelysgben inkbb pityka a kznapi neve. Az ltalnosan hasznlt diszntoros (kolbsz, mjas- s vreshurka, alkalmasint puliszkval felszolglva) diszn elõtagja tulajdonkppen a j serts erdlyi tjneve, mint ahogy a hurkt Erdlyben egyrtelmûen lesprolja a kznapi nyelv a vres vagy mjas mellõl. A zldsgek kzl a mr emltett petrezselyem, a murok (fehr, illetve srgarpa), a paszuly (bab), a Szkelyfldn ltalnos a romn nyelvbõl klcsnvett, ejts szerinti rd, vagy rdj a paprika nevre, illetve a vinette a padlizsn nevre. Ha tsztaflt mond az erdlyi, azt minden esetben a slt tsztra, stemnyre rti, nem a fõtt tsztra, mit lasknak nevez. A tjnevek azok, mint ltjuk, amelyek hinytalanul megmaradtak a klnben globalizld konyhban.
Szllodk, ttermek, fogadk
Szllodai vendgltsban, ahol a reggeli rendszerint benne van az igen borsos, mr Eurpba jutott rban, svdasztal rendszerû reggelizs van, hrom csillagos szllodban mr gymlcslevek, gymlcs, fõtt virsli, stemny s zldsg is van az n. kontinentlis reggeli ajnlata mellett.
Minden ttermi tlapon ltalnosak a hirtelen sltek brmifle hsbl, ritkn tallunk zaftos, szszos fogsokat. Ennek egyik oka a mr emltett globalizls, a romn konyha alig hasznlja a szszokat, szaftokat, ritka esetben fõzelkek esetben, br ez nem ltalnos s akkor eresztkkel sûrti be a szszt, nem a magyar konyhban ltalnos besamel mrtst hasznlja alapnak. A hirtelen s kivlt a roston sltek kztt kvzi kurizum lehet, ha jfajta hskeverkbõl kszl a (fonetikusan) mititj, a dlszlv, s klnsen a makedn konyhbl ismert scsevabcsics, amit viszont nem kecsuppal, hanem mustrral szolglnak fl. Br az ltalnos szably az, hogy csak trzshelyen szabad õrlt, darlt hst fogyasztani, ritka esetben rkrdezve meg lehet prblni a mititjt mg szabadtri szenes roston stve is, amgy llva. Klnben gy is stlusos.
A gombamd nyl panzik, t menti fogadk asztalhoz fõtkezsre lelni mindig egy picit kockzatos br az orvosi tiszti szolglat gyakran bejrja az ilyen zleteket is. A romniai gyakorlat szerint, nem kizr jellegû a vendglt szakmai kpzs s gyakorlat egy ilyen kiszem megnyitshoz. Blcs dolog alaposan kikrdezni az ajnlat rszleteit, esetleg a konyhba is benzni.
Erdlyi borok Mindenfle fõtkezs mell, de esti tbortzek mell is bõ borknlat csbtja a marad vendget. Termszetesen ez egy kln trtnet, amit dihjban inkbb az Enyed szomszdjban, Csombordon lõ-ksrletezõ bortudor s kltõ Csvossy Gyrgynek egy korbbi rsbl klcsn vett szavaival mondom el.
"Az erdlyi borokat mindenkor zbeli gazdagsg s szpsg jellemezte, mivel illatban s zamatban igen bõvelkednek. A bor minõsgt a termõhely dntõen befolysolja. A mlt szzad kivl borsza, Entz Ferenc gy vli, hogy "az erdlyi borvidk talaja megegyezik a Rajna mentivel, hogy harmat s lecsapds bõsgben ppgy rszeslnek, de kedvezõ fekvsben legalbb ktszer annyi terlettel brnak, melyeket emelkedettsgknl fogva a kajn derek el nem rhetik, s gy Eurpa bortermõ trkpn egy j vilgot alkotnak. Mg a Krptoktl nyugatra a fajtk tbb cukrot kpeznek, Erdlyben tbb savat, melytõl a bor buksabb, zamatosabb lesz. A szltõl vdett, hûvsebb, harmatos erdõkkel koszorzott, vulkanikus eredetû hegyoldalakon a szõlõ ltal termelt illatanyagok nem gnek el, mint a kevs s szrazabb nyarakkal br borvidken". A fajborok kzl nagy szerepet jtszanak a Rajnai rizling ( fõleg Csombordon), a Som s Lenyka, melyek finom aromval, kellemes savtartalommal rendelkeznek. A Lenyka Erdly õshonos fajtja s bszkesge. Tbbnyire lgy bor, ezrt a hûvsebb dombvidken, fõleg a Kkllõ-mentn (Zsidvn, Medgyesen), Beszterce krnykn (a besenyõi Steinigerben) s kivltkpp Lekencn nyjt nagyobb cukortartalmval igazn kimagaslt. A Szrkebart a minõsgi borok fejedelme. Nmely tzes, szraz Szrkebarttl eltekintve, Erdlyben tbbnyire flszraz, fldes vagy des borokat ad. A Piros vagy Fûszeres tramini a minõsgi borok kztt is csillagnak szmt flillatos bor, de Enyeden, a Kkllõ-mentn s Lekencn erõteljes fajtajelleggel olyan illatot kpez a Sauvignon (Sauvignon blanc), amely a Traminit, nem egyszer az Ottonel muskotlyt is elhomlyostja. A Furmint az Erdlyi-hegyalja egyik legtzesebb bora, Csombordon a Plbnos ennek egyik alapfajtja. Az Olasz-rizling az e rdlyi borok kztt a mindenes, a Kirlylenyka a legjobb minõsgt Zsidve krnykn nyjtja. A vrs borok kirlya a Cabernet Sauvignon... "
Annyit csupn ehhez a gyakorl laikus szavaival, hogy a jfajta Kkllõ-menti borok (a egyedi zû tramini, lenyka s a szrkebart) balzsfalvi zrjeggyel (Podgoria Blaj), vagy a zsidvei, balkcsi pinckbõl az igazi, az Erdlyi-hegyalja nedûje a gyulafehrvri pincszet zrjegyvel (Podgoria Alba-Iulia, vagy Pivnitele Alba-Iulia). A kereskedelmi elnevezssel forgalmazott borok kzl emltsre mlt a Kkllõ gyngye (Perla de Tirnave), mely Kirlylenyka, Olasz rizling s Ottonel muskotly keverke, kerek, flszraz, mrskelten szeszes bor, a Kkllõ-menti borok jellegnek markns keverke. Ne tvesszen meg senkit az idegen nyelvû cmke, a zrjegy a meghatroz. A desszertborok kzl a moldvaiak, dobrudzsaiak ltalnosak, de ezek kzl is a cotnari-i (Tokaj-hegyaljai fajtarokon) illetve a murfatlari zrjegyû az eredeti tlts, br ki tudja, mi bizonyos a mai merkantil vilgban?
A hztartsokra jellemzõ a zldsgfogyaszts, a vendglõkben inkbb hsnemû az lland knlat
|