Árverésről hallva, általában galériák vagy bizományi áruházak aukciói jutnak eszünkbe, s a tranzakcióhoz a "felső tízezret" társítjuk gondolatunkban. Gondolom, ez annak tudható be, hogy leggyakrabban az árverés e formájával találkozhatunk - filmekben. Lehet tehát, hogy meglepő, de igen prózai formája is létezik az árverésnek, s ez jó alkalom lehet arra, hogy jó áron jussunk valamilyen használati tárgy birtokába.

Lássuk tehát, hogy melyek az árverés leggyakoribb esetei?
Kereskedelmi célzatú árveréseket szervezhetnek galériák, képcsarnokok, bizományi áruházak, de néha az is előfordul, hogy egy intézmény vagy részvénytársaság árverés útján értékesíti elavult gépkocsiparkját.
Végrehajtás során a bíróság is elrendelheti az adóstól lefoglalt vagyon kényszer-értékesítését.
Ugyancsak bíróság rendelheti el a közös tulajdon tárgyának elárverezését, amennyiben a közös tulajdon megszüntetésének egyéb módja - például közös megegyezés - nem vezet eredményhez.
A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében úgyszintén árverésen történik a volt tag üzletrészének értékesítése, abban az esetben, ha őt a bíróság zárja ki, illetve ha tagsága a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására irányuló kötelezettségének visszautasítása miatt szűnik meg.

Melyek az árverés útján való értékesítés főbb szabályai?
Tudnunk kell, hogy a kereskedelmi típusú árverések a szervezők belső szabályzata alapján történnek. Csupán a hatósági kényszer-értékesítési eljárást szabályozza jogszabály.
A tulajdonszerzés jogi feltételei megfelelően szabályozva vannak. Eszerint az árverés útján történő vásárlás szerződéskötésnek minősül. A tulajdonjog átszállása általában a vételár kifizetésével valósul meg. Ingóság árverése esetén alapszabály, hogy a lefoglalást követő harminc napon belül megtörténjen az értékesítés. Ez lefolytatható a lefoglalás helyszínén, az adós lakásán, az ingóság őrzési helyén, a bíróság épületében, vagy a helyi önkormányzat épületében, de a végrehajtó egyéb helyet is kijelölhet erre. A végrehajtó köteles árverési hirdetménnyel kitűzni az árverés időpontját. A hirdetménynek tartalmaznia kell a felek nevét, az árverés időpontját és helyszínét, az elárverezendő ingóságokat azoknak becsült értékével, valamint az árverést megelőző megtekintési lehetőséget.
A hirdetményt a felek valamint az árverés helye szerinti település jegyzője számára kötelező kézbesíteni. Az árverést megelőző ötödik napig, de minimum 15 napon át ki kell függeszteni a hirdetményt a helyi bíróság, a helyi polgármesteri hivatal, valamint a bírósági árverési csarnok hirdetőtáblájára.

Ingatlant árverésen beköltözhető formában lehet érvényesíteni. Az ingóságok árverésének szabályaihoz képest fontos különbség, hogy az árverési hirdetményt az illetékes földhivatalnak is meg kell küldeni, amely az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. Ingatlanok esetében is eredeti szerzésmódnak minősül a hatósági árverés útján történő ingatlanszerzés. Ehhez azonban alapfeltétel a tulajdonos és a végrehajtott személy azonossága. Nem alkalmazható tehát a Ptk.-nak az a szabálya, hogy a jóhiszemű szerző a korábbi tulajdonos kilététől függetlenül tulajdonossá válik, ugyanis mind az árverés kitűzőjének, mind az árverésen szerzőnek lehetősége van az ingatlan tulajdonjogi állapotáról meggyőződni, s ennek elmulasztása esetén, jóhiszeműségre hivatkozni nem lehet. A vevő az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést az árverési okirattal kezdeményezheti.

http://www.egyperces.hu