A k�zimunk�val k�sz�lt lak�sd�szek �r�k �lm�nyt ny�jtanak annak, aki kapja, �s annak is, aki k�sz�ti. Varr�s k�zben meghitt l�gk�rben elm�lkedhet�nk ugyanis a vil�g nagy dolgair�l, m�g kezeink k�z�tt val�s�gos m�remekek sz�letnek...

Kisl�nykoromban - r�m nem jellemz� n�mas�ggal - k�pes voltam �r�kon �t nagymam�im ser�ny kezeit csod�lni, amint gondosan maguk el� ter�tett gobelinjeiket, keresztszemes p�rn�ikat �s ter�t�iket varrt�k. A h�bor�t k�vet� id�szakban a csend�letek, a vall�sos jelleg�- �s a romantikus k�pek voltak divatosak, �gy �k is ezeket k�sz�tett�k. A legszebb darabokat rendre bekeretezt�k, a k�sz huzatokat duci tollp�rn�kkal kit�mt�k �s a csal�d tagjainak aj�nd�kozt�k. A sz�leim is kaptak n�h�ny csodasz�p k�pet: az egyiken egy tiroli nadr�gos kisfi� a foly�parton furuly�zik, a m�sikon egy hatalmas t�lb�l k�v�r, l�d�s gy�m�lcs�k mosolyognak r�nk, a harmadikon szeleburdi macskak�lyk�k j�tszanak egy feh�r pamutgombolyaggal. - bet�ve tudtam minden egyes r�szlet�ket, hisz m�r �vod�sk�nt elhat�roztam: ha nagy leszek, gobelinezni fogok!

A gobelin sz�let�se
A XVI. sz�zadban, Franciaorsz�gban, a p�rizsi Mouffetard-utc�ban Jean �s Philibert Gobelin m�hely�ben l�ttak napvil�got az els� gobelinek, amelyek arra voltak hivatottak, hogy az akkoriban sz�les k�rben elterjedt olasz fest�szettel versenyre keljenek. A kelmefest� testv�rp�r IV. Henrikt�l kapott sz�v�ket, hogy a gazdag f��ri lakoszt�lyok r�sz�re k�rpitokat k�sz�tsenek. 1662-ben Colbert (Henrik minisztere) felv�s�rolta a testv�rp�r m�hely�t �s megalap�totta a Kir�lyi Manufakt�r�t. Ett�l kezdve a m�hely nemcsak gobelin-k�sz�t�knek, de asztalosoknak, �kszer�szeknek is otthont adott, s az egyes m�v�szetek �tv�zni kezdt�k egym�st. Sz�zadok teltek el az�ta, �m a Gobelin-fiv�rek nev�hez k�t�d� trad�ci� Franciaorsz�gban m�g ma is annyira er�s, hogy a franci�k csak �s kiz�r�lag az egykori manufakt�ra �s annak lesz�rmazottjai kez�b�l kiker�lt alkot�sokat tekintik igazi gobelineknek, minden m�st egyszer� falik�rpitnak (tapisserie) titul�lnak.

Az els�, pap�rra rajzolt gobelin k�peket az ablakon �tsz�r�d� nap, illetve az �veglap el� helyezett gyertya �ltal megvil�g�tott fel�leten kereszt�l kop�rozt�k a kelm�kre. A m�sik elj�r�s a lyukaszt�sos technika volt: a pap�rk�p al� helyezt�k az anyagot �s �tlyuggatt�k a mint�t, majd a kelm�n sz�nporral kirajzolt�k az �br�t. K�s�bb m�r tust haszn�ltak, �s k�zvetlen�l az anyagra rajzolt�k a kivarrni sz�nt k�pet.
�rdekes, hogy m�g keleten hossz� �vsz�zadokon �t kiz�r�lag geometrikus alakzatokat v�lasztottak a k�rpitok mot�vum�ul, addig Eur�p�ban az aktu�lis irodalmi h�tt�rb�l (lovagreg�nyek, szerelmes k�lt�szet, vall�s) mer�tettek gyakran szimbolikus alakokat a sz�vetek d�sz�t�s�hez.

Gobelinek haz�nkban
Magyarorsz�gon el�sz�r a XIV. sz�zadb�l sz�rmaz� Besztercei sz�jegyz�kben olvashatunk fali k�rpitokr�l, melyek k�l�nleges sz�v�si technik�val k�sz�ltek �s a falak r�seit bor�tott�k. K�t funkci�t t�lt�ttek be egyszerre: szigetelt�k a falakat �s hangulatosabb� tett�k az egyes helyis�geket. T�rt�n�szeink egy csoportja �ll�tja, hogy a magyar k�rpitok az �smagyarok s�traib�l sz�rmaznak, ellentmondva ezzel azoknak a forr�soknak, amelyek szerint a sz�v�s m�v�szete haz�nkban csak a k�z�pkorban terjedt el. A sz�v�sz�kekb�l kiker�lt k�rpitok �seink mindennapjaiban a legdr�g�bb m�alkot�sok k�z� tartoztak, mivel a fonal rendk�v�l dr�ga volt, a k�l�nleges (olasz illetve francia) technik�val k�sz�lt sz�tteseket pedig csak igen kevesen tudt�k elk�sz�teni. Ilyen megb�z�sokra kiz�r�lag nagy becsben tartott mesteremberek v�llalkoztak, akik k�l�nleges d�szruh�ba �lt�zve v�gezt�k munk�jukat.
A gobelink�sz�t�k gyakran fest��ri�sok munk�ib�l dolgoztak: m�g k�lf�ld�n Raffaello, Rubens �s Boticelli k�pei h�d�tottak, addig Magyarorsz�gon M�nyoki �d�m, Mindszenti Mih�ly �s Rippl-R�nai J�zsef k�sz�tett gobelin-v�zlatokat.

A gobelinek sz�les k�rben a XIX. sz�zadban, az iparosod�s kor�ban terjedtek el, amikor a polg�ri csal�dok j�l nevelt, kult�rakedvel�, otthon�l� h�lgyeinek elfoglalts�got kellett tal�lniuk. A gobelinek t�meges gy�rt�sa N�metorsz�gban, Berlinben indult be, �s az �j "hobby" sikeresnek bizonyult: egyre nagyobb lett az ig�ny az �jabb �s �jabb el�festett, kivarrhat� k�pekre. B�r a g�ppel nyomott mint�k valamivel elnagyoltabbak voltak, mint dr�g�bb, k�zzel festett t�rsaik, a k�zimunk�zni v�gy� asszonyok, l�nyok sz�ma egyre gyarapodott.
Napjainkban sz�les term�kpalett�b�l v�logathatunk, a k�zimunkaboltok a babakelengy�t�l a menyasszonyi ruh�k keszken�in �t fali k�pekkel, kar�csonyi asztalter�t�kkel, szezon�lis aj�nlatokkal, dekorat�v lak�skieg�sz�t�kkel, szem�lyes, kivarrhat� csecsebecs�kkel �s sz�mtalan fant�ziad�s aj�nd�k�tlettel v�rj�k az �rdekl�d�ket.

A gobelinek csal�dja
E technika st�lus�ban val�ban nagyon hasonl�t a fali sz�ttesekre, �m a k�rpitokkal ellenben ezek az �gynevezett kanav�ra vastag, tompa hegy� t�vel, legt�bbsz�r gyapj�fon�llal �ltve k�sz�lnek. A kanav�k sokf�l�k lehetnek: a nagylyuk�t�l az eg�szen apr� szem�ig v�ltakozhat az anyag �sszet�tele, amelyet sok esetben gazdag sz�nvil�gban pomp�z�, el�re nyomott (festett) mot�vumok d�sz�tenek.

A gobelin k�zimunk�k kir�lyn�j�nek tartott t�gobelinek - b�r m�r �nmagukban is szemet gy�ny�rk�dtet�ek - �tv�s�k, b�tork�sz�t�k, �kszer�szek �s b�rd�szm�vesek seg�ts�g�vel a magyar hagyom�nyokat egyes�tik: brossokat, gombokat, b�torokat, sz�nh�zi t�sk�kat, k�pkereteket, vagy antik dobozokat d�sz�tenek, melyeken a par�nyi k�zimunk�k sziv�rv�nyk�nt t�nd�k�lnek. Nem ritka, hogy egy-egy t�gobelin ak�r 100 sz�nt is tartalmaz!

Hogyan varrjunk gobelineket?
El�sz�r is keress�nk fel egy k�zimunkaboltot, ahol kedv�nkre v�logathatunk az el�renyomott �s a lesz�molhat� mint�k k�z�tt, melyeket gyakran csomagban, el�re kisz�molt fonallal, szab�smint�val, t�vel �rulnak.
- Az el�renyomott k�pek kivarr�s�hoz seg�ts�g�nkre lehet a k�p oldal�n tal�lhat� sz�mozott sz�nsk�la, amelyet �tmutat�k�nt haszn�lhatunk a k�l�nf�le fonalak kiv�laszt�s�hoz.
- Amennyiben nem el�re megfestett kanav�t v�lasztunk, a sz�nsk�l�hoz egyfajta "szab�sminta" is tartozik, amelyen nyomon k�vethetj�k a minta alakul�s�t, hiszen minden egyes sz�nt egyfajta szimb�lum (csillag, h�romsz�g, kocka, k�r) �s a hozz� tartoz� fonalsz�m jelez a rajzon. A le�r�sban �ltal�ban l�p�sr�l l�p�sre bemutatj�k az alap�lt�seket, valamint azt, hogy az egyes �lt�s-fajt�khoz h�ny sz�l fonalat haszn�ljunk.

- Kedv�nk szerint r�gies�thetj�k a kiv�lasztott k�pet oly m�don, ha adott sz�n k�t k�zeli �rnyalat�b�l v�lasztunk ki 1-1 sz�lat, �gy egyfajta antikolt hat�st �rhet�nk el, amelyet ekr�-sz�n� paszpartuval, s�t�tbarna (a k�phez ill�) kopottas fakerettel, vagy aranykerettel tov�bb fokozhatunk.
A k�zimunk�z� szak�rtelm�t mindig munk�ja fon�kja mutatja, amely - j� esetben - szinte az eredeti k�p m�solata. Ez a megfelel� �lt�stechnika mellett annak k�sz�nhet�, hogy nem haszn�lunk csom�z�st. A varr�s kezdet�n a r�vidre hagyott c�rnasz�lat az els� n�h�ny �lt�ssel elvarrjuk, a v�g�n pedig a sor utols� 4-5 szem�n �th�zzuk �s elv�gjuk.

Varr�iskola
Gobelin�lt�s
Balr�l jobbra, fentr�l lefel�, r�zs�t �lt�nk, vagy ford�tva (ahogy j�lesik), a l�nyeg, hogy a szemek egym�s mellett, �tl�san helyezkedjenek el. Munk�nk eredm�nyek�pp egyfajta �sszef�gg�, sz�nyegk�rpithoz hasonl�, t�m�tt fel�letet kapunk. /////

Kereszt�lt�s
Balr�l jobbra haladva, lentr�l felfel� r�zs�t �lt�nk, visszafel� ebben a sorrendben jobbr�l balra haladva lentr�l felfel� kereszteket varrunk. �gyelj�nk arra, hogy az egyes keresztek fels� sz�la mindig egy ir�nyba mutasson, munk�nk �gy lesz igaz�n sz�p. XXXX

 http://www.egyperces.hu