Utaz�s bens� vil�gunkba
Gyakran el�fordul veled is, hogy azt sem tudod hol �ll a fejed, annyi mindenre kell figyelned egyszerre? Gondolataid �ssze-vissza csaponganak a munkahelyi feladatok �s a befizetetlen sz�ml�k k�z�tt? Semmi p�nik, laz�ts medit�ci�val!

m�sodik r�sz

A medit�ci� hat�sai

Az elm�re

A pszichol�gusok azt tartj�k, hogy az ember ment�lis k�pess�geinek csup�n 5-10 sz�zal�k�t k�pes kihaszn�lni. A medit�l�k k�r�ben v�gzett vizsg�latok arra utalnak, hogy az �ntudat kifinomultabb �s nagyobb hat�erej� szintjei �rhet�k el, ami egy�ttal az elme k�pess�geinek teljesebb m�rt�k� kibontakoz�s�hoz ny�jt lehet�s�get. Ennek eredm�nyek�nt fejl�dik az intelligenciaszint (a medit�l�k kreat�v intelligenci�ja azon az �letkoron t�l is egyre javul, amikor ez a kor�bbi elk�pzel�sek szerint m�r nem v�rhat�), finomabb lesz az �rz�kel�s, vil�gosabb, tiszt�bb lesz a gondolkod�s, fejl�dik a kreativit�s, alkot�k�pess�g. Kevesebb lesz a t�ved�s �s a rossz d�nt�s. A medit�ci� alatt megnyugodott �s kit�gult �ntudat az inform�ci�feldolgoz�s hat�konys�g�t is n�veli, ami els�sorban a tanul�si k�pess�g, a feldolgoz�k�pess�g, a mem�ria javul�s�ban mutatkozik meg.

A medit�ci� fokozott m�rt�kben cs�kkenti az idegess�get is. Az idegess�g genges�get okoz az �let minden ter�let�n - fiziol�gia, mozg�sos-�rz�kszervi, intellektu�lis �s �rzelmi ter�leteken egyar�nt. Az idegess�g lelki merevs�get is eredm�nyez, �s g�tolja a kreativit�st. Ez�rt azt v�rhatjuk, hogy az idegess�g cs�kken�s�vel bels� forr�saink az �let minden ter�let�n jobban kiakn�zhat�v� v�lnak.

A fiziol�gi�ra
M�r az 1970-es �vek elej�n v�gzett vizsg�latok meglep� eredm�nyeket hoztak. Legszembet�n�bb volt az anyagcsere v�ltoz�sa, amely a medit�ci� alatt tizenhat sz�zal�kkal cs�kkent. Ez az adat rendk�v�li, ha �sszehasonl�tjuk azzal, hogy a legm�lyebb �lomban is - az alv�s �t�dik-hatodik �r�j�ban - az anyagcsere cs�kken�se enn�l l�nyegesen kisebb, mind�ssze nyolc-t�z sz�zal�kos. Az anyagcsere ilyen m�rv� cs�kken�se is arra utal - objekt�v, tudom�nyos m�dszerrel bizony�tva -, hogy a medit�ci� alatt val�ban m�ly szervezeti nyugalom j�n l�tre, amely alapj�t k�pezi a m�ly lelki nyugalomnak.

A l�gz�s vizsg�lata is ezt t�masztja al�. A medit�ci� alatt a percenk�nti l�gz�ssz�m jelent�sen cs�kken, ami az idegrendszer �s az izmok ellazul�s�t �s nyugalm�t jelzi. Ugyanakkor a sz�v munk�ja is kifejezetten cs�kken, �s az art�ri�s v�rnyom�s is alacsony szinten maradt a vizsg�latok idej�n.

�rdekes biok�miai v�ltoz�sokat is tapasztaltak a medit�ci� alatt. A legszembet�n�bb eredm�nyt mutatta a v�r tejsavszintj�nek a v�ltoz�sa, amely igen nagy m�rt�kben - majdnem 100 sz�zal�kkal - cs�kkent, s a medit�ci� ut�n is alacsony maradt egy ideig, majd k�s�bb ism�t emelkedni kezdett. A tejsav (lakt�t) szint cs�kken�s�nek igen kedvez� pszichol�giai hat�sai vannak. Meg�llap�tott�k, hogy a szorong�sos neur�zisban szenved� szem�lyekben �s stressz-hat�sokra a v�rben a tejsavszint jelent�sen emelkedik. Azt is kimutatt�k, hogy a magas v�rnyom�sban is emelkedik a v�r tejsavszintje, �s a medit�ci� alatt cs�kken� tejsavszint mind a magas v�rnyom�s cs�kken�s�nek, mind a szorong�s megsz�n�s�nek el�id�z�s�ben jelent�s lehet, �s val�sz�n�leg a medit�ci� ellazul�st kiv�lt� hat�s�nak is egyik fontos t�nyz�je.

Az egy�b biok�miai v�ltoz�sok k�z�l megeml�tj�k a medit�ci� eredm�nyek�nt az egyik f� mell�kvesek�reg-hormonnak, a kortizolnak a cs�kken�s�t. Selye J�nos vizsg�lataib�l ismert, hogy stressz hat�s�ra a kortizol nagy mennyis�gben k�pz�dik. Az alacsony kortizolszint a szok�sosn�l j�val m�lyebb relax�ci�t �s nyugalmi �llapotot jelez.