Utazás benső világunkba
Gyakran előfordul veled is, hogy azt sem tudod hol áll a fejed, annyi mindenre kell figyelned egyszerre? Gondolataid össze-vissza csaponganak a munkahelyi feladatok és a befizetetlen számlák között? Semmi pánik, lazíts meditációval!

második rész

A meditáció hatásai

Az elmére

A pszichológusok azt tartják, hogy az ember mentális képességeinek csupán 5-10 százalékát képes kihasználni. A meditálók körében végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy az öntudat kifinomultabb és nagyobb hatóerejű szintjei érhetők el, ami egyúttal az elme képességeinek teljesebb mértékű kibontakozásához nyújt lehetőséget. Ennek eredményeként fejlődik az intelligenciaszint (a meditálók kreatív intelligenciája azon az életkoron túl is egyre javul, amikor ez a korábbi elképzelések szerint már nem várható), finomabb lesz az érzékelés, világosabb, tisztább lesz a gondolkodás, fejlődik a kreativitás, alkotóképesség. Kevesebb lesz a tévedés és a rossz döntés. A meditáció alatt megnyugodott és kitágult öntudat az információfeldolgozás hatékonyságát is növeli, ami elsősorban a tanulási képesség, a feldolgozóképesség, a memória javulásában mutatkozik meg.

A meditáció fokozott mértékben csökkenti az idegességet is. Az idegesség gengeséget okoz az élet minden területén - fiziológia, mozgásos-érzékszervi, intellektuális és érzelmi területeken egyaránt. Az idegesség lelki merevséget is eredményez, és gátolja a kreativitást. Ezért azt várhatjuk, hogy az idegesség csökkenésével belső forrásaink az élet minden területén jobban kiaknázhatóvá válnak.

A fiziológiára
Már az 1970-es évek elején végzett vizsgálatok meglepő eredményeket hoztak. Legszembetűnőbb volt az anyagcsere változása, amely a meditáció alatt tizenhat százalékkal csökkent. Ez az adat rendkívüli, ha összehasonlítjuk azzal, hogy a legmélyebb álomban is - az alvás ötödik-hatodik órájában - az anyagcsere csökkenése ennél lényegesen kisebb, mindössze nyolc-tíz százalékos. Az anyagcsere ilyen mérvű csökkenése is arra utal - objektív, tudományos módszerrel bizonyítva -, hogy a meditáció alatt valóban mély szervezeti nyugalom jön létre, amely alapját képezi a mély lelki nyugalomnak.

A légzés vizsgálata is ezt támasztja alá. A meditáció alatt a percenkénti légzésszám jelentősen csökken, ami az idegrendszer és az izmok ellazulását és nyugalmát jelzi. Ugyanakkor a szív munkája is kifejezetten csökken, és az artériás vérnyomás is alacsony szinten maradt a vizsgálatok idején.

Érdekes biokémiai változásokat is tapasztaltak a meditáció alatt. A legszembetűnőbb eredményt mutatta a vér tejsavszintjének a változása, amely igen nagy mértékben - majdnem 100 százalékkal - csökkent, s a meditáció után is alacsony maradt egy ideig, majd később ismét emelkedni kezdett. A tejsav (laktát) szint csökkenésének igen kedvező pszichológiai hatásai vannak. Megállapították, hogy a szorongásos neurózisban szenvedő személyekben és stressz-hatásokra a vérben a tejsavszint jelentősen emelkedik. Azt is kimutatták, hogy a magas vérnyomásban is emelkedik a vér tejsavszintje, és a meditáció alatt csökkenő tejsavszint mind a magas vérnyomás csökkenésének, mind a szorongás megszűnésének előidézésében jelentős lehet, és valószínűleg a meditáció ellazulást kiváltó hatásának is egyik fontos tényzője.

Az egyéb biokémiai változások közül megemlítjük a meditáció eredményeként az egyik fő mellékvesekéreg-hormonnak, a kortizolnak a csökkenését. Selye János vizsgálataiból ismert, hogy stressz hatására a kortizol nagy mennyiségben képződik. Az alacsony kortizolszint a szokásosnál jóval mélyebb relaxációt és nyugalmi állapotot jelez.