Réges régen a tv hőskorában, még esténként a nők olvastak fel esti mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utólsó pillanatban a bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollegát kérték fel mesemondásra.

- Szervusztok gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves szakálas figura.
- Fecske anyó vagyok! - folytatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől. A mesélő, nagydarab szakálas figura folytatta - ... és épp a tojásaimon ülök... - a korabelli kollegák szerint, ekkor a hangosító, valamint az összes diszletes, és kellékes, halkan kiosont a folyosóra, majd összeesett a röhögéstől.

Utolsónak az operatőr maradt, aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót.

- ...és a fészekből kilóg a szép villás farkam...