A szerzi jog
2006.10.08. 16:46
A szerzi jog lnyegt tekintve kizrlagos tulajdonjog, azt biztostja, hogy az alkot (mskppen a jogtulajdonos), tulajdonknt, vagyontrgyknt rendelkezhet a sajt alkotsval ("m"), azaz joga van azt msolni s terjeszteni, illetve msokat felhatalmazni, pl. a kvetkezkre: a mvet reproduklni, abbl jabb mveket kszteni, forgalmazni, nyilvnos helyen megmutatni, eladni, stb.
Ez a jog akkor keletkezik, amikor a m megszletik, s nem fgg a m publiklstl. (ltalban az a szoks, hogy a megfelel hivatalt errl a tnyrl rtesti a szerz, amely a m eredeti pldnyt tveszi megrzsre, hogy jogvitk esetn legyen bizonytk. Magn a mvn pedig feltntetik a jogtulajdonos nevt, s a jogviszony idbeli hatlynak kezdvt.)
A szerzi jog a szerzi mvek alkoti szmra biztostja azt, hogy korltozhassk mveiknek lemsolst s felhasznlst egy meghatrozott idtartam leteltig. A szerzi jogi oltalom a szerzi alkotsoknak a szellemi alkotst kpez rszt vdi: a knyv ltal elmondott trtnetet vdi a nem megfelel felhasznlstl (s nem magt a kinyomtatott pldnyt) vagy a szobor formjt vdi (s nem a konkrt faragott kvet). A szerzi jogok viszont nem vdenek tleteket s tallmnyokat - ez a szabadalmak feladata -, csupn egy tlet konkrt kifejezdst, megformlst.
Pldul a Mikiegeret vd szerzi jog nem gtol meg senkit abban, hogy egy beszl egeret alkosson, de csak akkor, ha az nem egyezik meg tlzottan az emltett rgcsl kinzetvel s tulajdonsgaival. A szerzi jogi oltalom a szabadalmi oltalomhoz s a vdjegyoltalomhoz hasonltanak abban, hogy mindkett kizrlagos jogot biztost a jogtulajdonosnak, amely mindenki mssal szemben rvnyesthet. Az elvileg korltlan alkalommal megjthat vdjegyoltalommal szemben a szerzi jogi oltalom egy adott, elre meghatrozott szm vig tart, amely alatt a jogosult nem kteles a vdett mvet hasznlni vagy rustani azrt, hogy msokat annak hasznlatban megakadlyozhasson.
Forrs: www.wikipedia.hu
Tov bbi egypercesek, archvum: http://www.egyperces.hu
|