Ilyen esetekben célszerű megoldásként kínálkozhat az úgynevezett vételi jog alkalmazása.

A vételi jogot egyszerűen úgy lehet meghatározni, mint a vétel lehetőségének biztosítását. E jog kikötése esetén a későbbiek során az eladóhoz intézett egyoldalú nyilatkozatunkkal is létrehozhatjuk az adásvételi szerződést. Mint már a bevezetőben is volt róla szó, ezt a jogot általában akkor szokták kikötni, ha a vevőnek ugyan megfelelnek az adásvételi szerződés feltételei, de még valamilyen oknál fogva nem tud végleges nyilatkozatot tenni, viszont meghatározott időre biztosítani kívánja magának a vétel lehetőségét. Az ilyen körülményeket szemléltető példák hosszasan lennének sorolhatók. Nem nehéz például elképzelni, hogy a lakás megtekintése után annak tulajdonságaival, az adásvételi szerződés feltételeivel, vagy éppen anyagi lehetőségeinkkel kapcsolatban még ismerőseinkkel, családtagjainkkal, illetve műszaki-, pénzügyi-, vagy más illetékes szakemberekkel is tanácskozni kívánunk. Gyakori eset az is, ha a szerződéskötés előtt még további lakásokat is meg szeretnénk nézni, egyéb ajánlatokat is meg kívánunk vizsgálni. Némileg eltérő példa, de érdemes megemlíteni, amikor a lakásbérlet esetében a felek megállapodása alapján a bérlő vételi jog kikötésével biztosítja magának a bérelt lakás megvételének későbbi lehetőségét.

A fenti lehetőségek persze vételi jog kikötése nélkül is rendelkezésünkre állnak, de igazán nyugodtan akkor járhatunk el, ha az ehhez szükséges időre biztosítani tudjuk, hogy az eladó időközben ne adja el másnak az ingatlanát. Ha az eladó hajlandó ezt szerződésben vállalni, létrejön a vételi jog. Fontos követelmény, hogy a vételi jogra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, és abban meg kell jelölni az ingatlant és annak a vételárát is. Mivel a vételi jog a tulajdonost az ingatlanával való rendelkezésben nagymértékben korlátozza, ezért a törvény előírása szerint a vételi jogot öt évnél hosszabb időre nem lehet kikötni. Ezen keretek között rajtunk múlik, hogy milyen időtartamú megállapodást kötünk, de abban az esetben, ha a szerzősében e jog fennállásának időtartamát nem határozzuk meg, akkor az hat hónap múlva automatikusan megszűnik. Itt kell rögzíteni azt is, hogy a vételi jog személyes jellegű, ezért azt nem ruházhatjuk át másra és örököseinkre sem száll át.

A vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni, aminek következtében a szerződésben megállapított vételi jogunk mindenkivel szemben hatályossá válik, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamilyen jogot szerez. A bejegyzést követően tehát lehetőségünk lesz arra, hogy az ingatlant visszakövetelhessük attól, aki azt az eladótól rosszhiszeműen, vagy ingyenesen szerzi meg.

A vételi jog gyakorlása az eladóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal történik. Akkor tehát, ha elhárultak a lakás megvásárlásával kapcsolatos valós, vagy vélt aggályaink, és a vételi jog szerződésben megállapított határideje (illetve ennek hiányában a hat hónap) még nem telt el, az eladóhoz címzett nyilatkozatunkkal az ingatlant a korábban meghatározott vételáron megvásárolhatjuk. Szerződésünk tartalmát értelemszerűen a vételi jogra vonatkozó megállapodásunk tartalma határozza meg.

Folyt. köv.