A renesz�nsz kor�ban minden valamireval� kast�ly t�likertj�ben citrom- �s narancsvir�gok is illatoztak. A t�voli t�jak var�zs�t, misztikum�t sug�rz� k�t citrusfaj a versailles-i kertb�l indult k�z�p-eur�pai h�d�t� �tj�ra.

Annak idej�n ed�nyes n�v�nyk�nt �keskedtek Sch�nbrunnban, Pozsonyban, a Budai V�rpalot�ban, s�t az Esterh�zy- vagy a Grassalkovich-kast�ly oranzs�rium�ban is.Egyet-kett�t azonban nek�nk is �rdemes d�delgetn�nk.

Valamennyi citrusf�le �r�kz�ld cserje vagy kis f�cska. A kem�ny tapint�s�, b�rszer� levelek h�nalj�ban (citrom), vagy a kis, vir�gzati hajt�sokon (narancs) ny�lnak er�sen illatoz�, feh�r �s vajsz�n� vir�gaik, amelyek �kszerk�nt vil�g�tanak a f�nyes, m�lyz�ld levelek k�z�tt.
A Citrus-nemzets�gnek rendk�v�l sok megjelen�si form�ja �s hibrid fajt�ja ismert. Szerencs�re, vannak k�z�tt�k olyanok is, amelyek j�l viselik a mi �ghajlatunkat. Gondoz�suk az �tlagosn�l kicsivel t�bb figyelmet k�v�n, de a term�sekt�l sz�nes n�v�nyek k�rp�tolnak benn�nket a f�rads�g�rt.

A r�gi egyiptomiak �ltal kitrif�nak nevezett citrom (Citrus limon) szabadban �s lak�sban egyar�nt nevelhet� ed�nyben. Ny�ron, a kertben vagy a teraszon tartott n�v�nyt �vjuk a t�z� naps�t�st�l, a sz�lt�l. Rendszeresen �nt�zz�k, de kis adagokkal, s lehet�leg l�gy v�zzel. F�tetlen (fagymentes) vagy alig f�t�tt helyen teleljen. Ilyenkor �ppen csak annyi vizet kapjon, hogy a talaj ne sz�radjon ki. Levelei k�t-h�rom �vente cser�l�dnek. Ne ijedj�nk meg teh�t, ha a teleltet�s alatt nagy r�sz�k megs�rgul �s leesik, hiszen ny�ron �jak fejl�dnek helyett�k.
Az eg�sz �vben szob�ban tartott f�csk�k a t�li pihen�s idej�n a lak�s legh�v�sebb r�sz�re ker�ljenek. A f�t�tt szob�ban ugyanis kihajtanak, s a f�nyhi�ny miatt megny�lt, cs�nya v�zhajt�sok fejl�dnek ki rajtuk. K�sz�lj�nk fel r�, hogy a f�t n�gy-�t �venk�nt �t kell �ltetn�nk. K�z�mb�s vagy kiss� savany� k�mhat�s� f�ld (Florasca B, Bioland B) �s humuszos kerti f�ld fele-fele ar�ny� kever�k�ben fejl�dik sz�pen. Ny�ron k�thetente t�poldatozzuk.

Az els� �vekben a harmadik-negyedik lev�l f�l�tt cs�pj�k vissza az �j hajt�sokat. Ezzel a beavatkoz�ssal el�seg�tj�k, hogy miel�bb vir�gz� f�cska legyen bel�le. �ltal�ban a negyedik el�gaz�son ny�lnak majd az illatos vir�gok, tavasszal vagy ny�r elej�n. �lvezetes id�t�lt�s, r�ad�sul biztosabb lesz a term�s kialakul�sa is, ha a beporz�st mi magunk v�gezz�k el oly m�don, hogy a vir�gport - ecset seg�ts�g�vel - a bib�re d�rzs�lj�k. A tavaszi megporz�sb�l fejl�d� term�sek febru�rban-m�rciusban �rnek meg a meleg helyen telel� n�v�nyen. Hideg telel�s eset�n k�s� tavasszal vagy ny�r elej�n s�rgul meg a gy�m�lcs.