Val�sz�n�leg sokunkban vet�d�tt m�r fel a gondolat, hogy az �letm�v�nk eredm�nyek�nt megszerzett ing�s�goknak �s ingatlanoknak mi lesz a sorsa hal�lunkat k�vet�en.

Tiszt�ban vagyunk annak lehet�s�g�vel, hogy vagyonunkkal, vagy annak egy r�sz�vel hal�lunk eset�re ak�r egy egyoldal� nyilatkozat form�j�ban is szabadon rendelkezhet�nk, kevesen ismerik azonban azokat a roppant szigor� k�vetelm�nyeket, amelyek elengedhetetlen�l sz�ks�gesek ahhoz, hogy ezt az okiratunkat �rv�nyes �s hat�lyos v�grendeletnek lehessen tekinteni.

V�grendelet�nek tartalm�t, azaz a hal�lunk ut�ni ut�dl�s rendj�t alapvet�en mindenki szabadon hat�rozhatja meg. Tekintettel azonban arra, hogy ezen nyilatkozatunk jogi hat�sai m�r csak hal�lunkat k�vet�en fognak be�llni, �gy, ha az �r�k�seink k�z�tt k�s�bb vita mer�lne fel, akkor a t�nyleges akaratunk meg�llap�t�sa �s v�grendeleti c�ljaink bizony�t�sa ut�lag m�r komoly neh�zs�gekbe �tk�zhet. Ezeknek a probl�m�knak a megel�z�se �rdek�ben a jog a v�grendelet alkot�s�t szigor� alakszer�s�gi k�vetelm�nyekhez k�ti.

J�form�n b�rmilyen alaki kell�k hi�nya v�grendelet�nk �rv�nytelens�g�t eredm�nyezheti. Els� �s legfontosabb megk�t�s, hogy v�grendeletet csak a t�rv�nyben meghat�rozott form�k valamelyik�ben lehet megtenni. E h�rom lehets�ges v�grendelkez�si forma a k�zv�grendelet, az �r�sbeli mag�nv�grendelet �s a sz�beli v�grendelet. M�g k�zv�grendeletet �s �r�sbeli mag�nv�grendeletet b�rmikor alkothatunk, addig sz�beli v�grendeletet csak kiv�telesen, a t�rv�nyben meghat�rozott szigor� felt�telek eset�n, �letet fenyeget� rendk�v�li k�r�lm�nyek k�z�tt lehet tenni.

Az alaki hib�k elker�l�s�nek legc�lravezet�bb �s legkisebb kock�zattal j�r� m�dja a k�zv�grendelet alkot�sa, amelyet elvileg b�rmelyik k�zjegyz�, vagy helyi b�r�s�g el�tt megtehet�nk (lak�hely�nk, illetve vagyonunk holl�t�re tekintet n�lk�l). C�lszer� azonban, ha a lak�hely szerint illet�kes k�zjegyz�t keress�k fel, mivel hal�lunk eset�n o fogja a hagyat�ki elj�r�st lefolytatni.

Ha k�zv�grendelet t�tele mellett d�nten�nk, tudnunk kell, hogy nem min�s�l k�zv�grendeletnek az az okirat, amelyen a k�zjegyz� csup�n az al��r�sunkat hiteles�tette �s nem k�zv�grendelet a k�zjegyz�n�l let�tbe helyezett v�grendelet�nk sem. Ez ut�bbiak persze, mint �r�sbeli mag�nv�grendeletek m�g �rv�nyesek lehetnek.

Az el�z�h�z k�pest gyakoribb v�grendelkez�si forma az �r�sbeli mag�nv�grendelet, amelynek elk�sz�t�s�ben azonban jogv�gzett szem�lyek m�r nem felt�tlen�l m�k�dnek k�zre, �gy t�bb hib�z�si lehet�s�get is rejtenek magukban. A t�rv�ny a saj�t bel�t�sunkra b�zza, hogy mag�nv�grendelet�nket magunk k�v�njuk-e meg�rni, vagy azt m�ssal �ratjuk-e meg. Ha saj�t kez�leg k�v�njuk meg�rni, �gy annak �rv�nyess�gi felt�tele csup�n annyi, hogy azt az elej�t�l a v�g�ig saj�t magunk k�z�r�ssal �rjuk �s al��rjuk. Term�szetesen, ha v�grendelet�nket m�ssal �ratjuk - vagy magunk g�pelj�k (teh�t nem k�z�r�ssal �rjuk) -, akkor a t�rv�ny enn�l szigor�bb alaki felt�telek �r el� az �rv�nyess�ghez. Ilyen esetben ugyanis sz�ks�ges, hogy v�grendelet�nket k�t tan� egy�ttes jelenl�t�ben �rjuk al�, vagy ha azt m�r kor�bban al��rtuk, akkor al��r�sunkat k�t tan� el�tt a magunk�nak ismerj�k el. Az egy�ttesen jelenl�v� tan�knak a v�grendeletet az "el�tt�nk mint tan�k el�tt" sz�vegr�sz, vagy csak egyszer�en az "el�tt�nk" sz� felt�ntet�s�vel maguknak is al� kell �rniuk. �rdemes hangs�lyozni, hogy a tan�k feladata csup�n az al��r�sunk hiteles�t�se, ez�rt a v�grendelet tartalm�t nem kell ismerni�k (arr�l teh�t nem kell felvil�gos�t�st adnunk), s�t, azt sem kell tudniuk, hogy v�grendelet�nk elk�sz�t�s�ben m�k�dtek k�zre.

Folyt. k�v.