Aki építkezni kíván, vagy lakásvásárlás előtt áll, annak a felesleges költségek elkerülése céljából nem árt némi illetékjogi ismerettel is felvérteznie magát. A tájékozatlanság súlyos többletköltségekhez vezethet, hiszen ha ügyesen tervezünk, akkor nemcsak jelentős illetékkedvezményre tehetünk szert, de akár illetékmentesen is vásárolhatunk.

Bárki, aki ingatlanhoz jut - örököl, ajándékba kap, vagy ellenérték fejében szerez (vásárol) - annak fő szabály szerint az ingatlan forgalmi értéke után illetéket kell fizetnie. Lakásvásárlás esetén az illeték 4 millió forintig a forgalmi érték 2 százaléka, az afölötti rész után pedig 6 százalék. Ezek a "kedvezményes" illetékkulcsok kizárólag a lakásvásárlásra alkalmazhatóak, mivel minden más ingatlan (pl. telek, nyaraló, garázs) esetében általában 10 százalékos vagyonszerzési illetéket kell leróni.

Lakásvásárlás esetén az illeték alapja a lakás forgalmi értéke, ami a gyakorlatban maga a vételár. Ettől eltérő, kedvezményes illetékalap alkalmazását írja elő a törvény a lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén. Ilyenkor ugyanis az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Hangsúlyozandó, hogy ez a kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha mindkét ingatlan lakásingatlan volt.

Az előző illetékkedvezményhez hasonlóan működik az úgynevezett cserepótló vétel esete is. Abban az esetben ugyanis, ha egy már meglévő lakásunkat a vásárlást megelőző vagy az azt követő egy éven belül eladjuk, akkor az illeték alapja csupán a vásárolt és az eladott lakások forgalmi értékének a különbözete lesz (függetlenül attól, hogy ez az értékkülönbözet negatív vagy pozitív). Fontos megemlíteni, hogy ez a kedvezmény is kizárólag lakástulajdonok eladása és vásárlása esetén jár, és ha egy éven belül több lakást vásároltunk vagy adtunk el, akkor az értékkülönbözet (illetékalap) megállapításánál egy lakásvásárlással szemben csak egyetlen - a számunkra legkedvezőbb illetékalapot eredményező - értékesítést lehet figyelembe venni.

Az illetékkedvezmények vizsgálata során feltétlenül fel kell hívni a figyelmet az új építésű lakások vásárlásához kapcsolódó lényegesen előnyösebb illetékterhekre. Fő szabály szerint ugyanis egyáltalán nem kell illetéket fizetni az újonnan épített, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás megvásárlása esetén, ha azt lakás építésére (építtetésére) jogosult vállalkozó építette (építtette) értékesítés céljára. Megjegyzendő, hogy tavaly ez az értékhatár még 30 millió forint volt, azaz az idén hatályba lépett törvénymódosítás igen szigorú megszorítást eredményezett az újépítésű lakások piacán. Új eleme azonban az illetéktörvénynek, hogy ha a lakásépítő cégtől vásárolt újépítésű lakás vételára a 15 millió forintot ugyan meghaladja, de nem éri el a 30 millió forintot, akkor nem kell megfizetni a 15 millió forintra jutó illetéket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a főszabályként fizetendő illetékösszegből levonhatjuk az illetékmentes 15 millióra eső 740 ezer forintot. E kedvezmény alkalmazásának további szigorú feltétele, hogy ilyenkor a fent már ismertetett "cserepótló" illetékkedvezményt nem lehet igénybe venni.

Az illetéktörvény kedvezményt biztosít az első lakásukat megszerző fiatalok részére is. Eszerint a 35. életévüket be nem töltött fiatalok (lehetnek akár egyedülállók is) első lakástulajdonuk vagy tulajdoni hányaduk megvásárlásakor 50 százalékos illetékkedvezményben részesülhetnek, ha ezt az igényüket legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig (a kézhezvételtől számított 15 nap) bejelentik. Sajnos ennek a szabálynak a szépséghibája, hogy a kedvezmény összege nem lehet több 40 ezer forintnál, a megszerzett lakás vételára pedig nem haladhatja meg a 8 milli