A jó házasság titka 3.

Néha egyetlen pillantás elég, hogy két ember tudja: egy életen át összetartoznak. És az is előfordul, hogy valaki hosszú évekig keresi az igazit, míg végül megtalálja. Megpróbáltuk kideríteni, hogy min múlik a jó házasság.

Mindig is szerettük egymást
Nem hallgathatom el, hogy Darnay Lacit azóta ismerem, ismerjük a szerkesztőségben, amióta elindult a Hölgyvilág, 1999 óta. Laci az, aki helyesírási és olykor stiláris hibáinkat is javítja, ő lapunk korrektora. Házassága Erikával huszonhat éve tart már. Hogy egész pontosak legyünk, Erika mindössze tízéves volt, amikor tekintetét először Lacira szegezte.
- Nem is a külseje fogott meg, hanem a gyönyörű hangja - meséli a kertben. - Laci, bár Budapesten élt, Sümegen járt középiskolába, a bátyám baráti körébe tartozott, sokszor kirándultak együtt. Egy nap engem is magukkal vittek, a séta közben Laci verseket szavalt nekem, sőt emlékszem, én is elmondtam neki Simon István Mirza című versét, cserébe. Laci hangjába szerettem bele, ha ezt nem is mondtam akkor még senkinek.
- Engem pedig elvarázsolt Erika szépsége, bár ezzel a mondattal most nagyot ugrunk az időben - folytatja Laci. - Az érettségi után elkerültem Sümegről, csak hat év múlva találkoztunk, amikor a rokonaimat látogattam meg. A buszmegállóban futottunk össze Erikával, villámcsapásként ért minket a véletlen találkozás. Ő másnap érettségizett, de azt az estét mégis velem töltötte. Rengeteget beszélgettünk, Erika az eltelt évek alatt kész nő lett, és csak néztem őt, a gyönyörű, Marina Vladyéra emlékeztető szájával, és azt hiszem, ott minden eldőlt.
- Volt abban egy kis csodálkozás és kölcsönös meglepődés, ahogy beszélgettünk, ahogy egymás tekintetét kutatva ráismertünk a másikra - mondja Erika. - Pedig Laci akkor még nem is tudta, hogy én titokban még a ballagására is elmentem, csak azért, hogy láthassam, én már akkor beleszerettem. Kivártam a mi időnket. Aztán az érettségi másnapján feljöttem Pestre, felhívtam Lacit, hogy szia, akkor itt vagyok, majd jól lekéstem az utolsó esti buszt, amivel hazamehettem volna. Náluk aludtam, itt, ebben a lakásban, ahol házasságkötésünk óta élünk.
Egy évig csak hétvégeken találkoztunk, vagy én utaztam Pestre, vagy Laci jött hozzánk. Egy év múlva kérte meg a kezemet - mondja Erika -, emlékszem, a Busuló Juhász étteremben történt, ahol már alig tudtam kivárni, hogy végre belekezdjen a mondandójába. Nem tudtam pontosan, de éreztem, hogy a lánykérésnek meg kell történnie. Gyönyörű esküvőnk volt, bár előtte nagyon sokat sírtam.
- Bizonytalan voltál?
- Egy dolgot nem kellett volna bevallania Lacinak. Azt, hogy ő nem olyan lángolóan szerelmes belém, mint én belé. Megrázott ez a mondat, aztán az esküvőnk napján a barátnőm, aki segített öltözködni, hirtelen azt mondta, most még meggondolhatod. Persze eszem ágában sem volt, de mégis elgondolkodtatott.
- Nem kétséges, hogy jól döntöttél.
- Mindig is szerettük egymást, felnéztem Lacira, de a mi házasságunk sem telt el konfliktusmentesen. Voltak nehéz időszakaink, amelyek éppúgy hozzánk tartoznak ma már, mint a szép emlékeink. Két lányunk született, ma már ők is felnőttek, lassan kirepülnek itthonról.
- Mindig örültem, és rém büszke voltam arra, hogy Erikában egy rendkívül aranyos és kedves nőt találtam, varázslatos egyéniséggel - folytatja Laci. - Talán kettőnk közül neki volt nehezebb a házasságunk elején, mert ő Sümegen hagyott mindent. A munkáját, a hivatását - porcelánfestő volt -, a családját, a barátait. Itt a szüleim lakásában éltünk-élünk, és amikor a lányok két év eltéréssel egymás után megérkeztek, sokszor éreztük azt, hogy kevés a tér körülöttünk. A házasságunk tizedik éve táján jöttem arra rá, hogy a nők sok dologban, például a problémák kezelésében, okosabbak, mint a férfiak. Sokkal jobban ismernek minket, mint azt gondolnánk. Míg egy férfit gyakran a hiúsága, sértettsége vezeti, egy nő már rég érti a helyzetet, tudja a megoldást. Sokszor zavart, emlékszem, hogy Erikának idővel milyen kiterjedt baráti köre alakult ki, hogy ő mindig jött-ment, miközben én jobban szerettem volna vele itthon lenni. Néha még ma sem örülök ennek, de tudomásul vettem, hogy ő ilyen. Előfordult az is, hogy együtt indultunk el itthonról moziba. Találkozott velünk egy ismerősünk, jé, hova mentek, kérdezte, mire rávágtuk, hogy moziba. Azt persze nem tudta, hogy a Bartók Béla úton elváltunk egymástól, Erika jobbra, én balra, egy másik moziba mentem. Mert más filmet akartunk megnézni, a kompromisszumos megoldás az volt, jó, induljunk el együtt, de nézzünk két különböző filmet.
- Azt hiszem, a jó és hosszú házasság legfontosabb kulcsszava a tolarencia - teszi hozzá Erika. - Mindketten óriási elnézői vagyunk egymás hibáinak. A házasság számomra egymás építéséről szól, arról, hogy igyekezzem jobb és több lenni, hogy méltó lehessek a társamhoz. Nem vitás, hogy egy életen át tartó, szép feladat, amitől nem lehet eltántorodni, vagy lerakni a terheit.

A házaspárok tovább élnek
A michigani egyetem kutatói szerint a házasság intézménye az egészségre is jó hatással van, mert...
...a házasságban élők jobban fel tudják dolgozni a stresszt, mint az egyedülállók vagy vadházasságban élők.
...a házasokat ritkábban éri szívinfarktus, és túlnyomórészt magasabb életkort érnek meg.
...a házasoknak általában alacsonyabb a vérnyomásuk, mint a hosszú évek óta egyedül élő, magányos embereknek.
...a házasság amellett, hogy nagyon sok lelki panasz forrása, a legjobb megoldás a depresszió ellen.
...a közös hobbit űző párok a sportban vagy más játékokban tudják levezetni egymás közötti konfliktusaikat anélkül, hogy veszélyeztetnék kapcsolatukat.

Mások tapasztalata sokat segíthet! Nézz körül a Hölgyvilág oldalain:
http://www.holgyvilag.hu

A jó házasság titka 4.

Néha egyetlen pillantás elég, hogy két ember tudja: egy életen át összetartoznak. És az is előfordul, hogy valaki hosszú évekig keresi az igazit, míg végül megtalálja. Megpróbáltuk kideríteni, hogy min múlik a jó házasság.

Tartós házasságban élőknél fontos az egymás iránti bizalom, a másik megbecsülése és a nehézségek ellenére az újra és újra egymásra találás, a közös örömök megélése és a bánatok megoszthatósága.
Noha az előző generációnak még természetes volt, hogy a házaspárok sülve-főve együtt legyenek, manapság egyre inkább nő a nagyobb függetlenség lehetőségét kínáló tartós házasságok száma. Ez teszi ugyanis tényleg kívánatossá a benne élők számára a házasság intézményét, míg a nagyon korlátozó kapcsolatból előbb-utóbb legalább az egyik fél menekülni kezd, akár feladva házasságát is.
Alapvetően igaz, hogy a házasság a gyereknevelés legalkalmasabb intézménye, amit ki-ki vérmérséklete szerint tölt meg tartalommal. A párkapcsolatok gyakoribb váltása ugyanakkor a válással járó veszteségek mérlegelését is magával vonja, így az elváltak körében az újraházasulási kedv gyengébb, mint a korábbi generációk idején volt.

Huszonévesen
Fiatalabb korban a házasság a szülőktől való leválás feladatait erősíti meg, gyakran valamelyik szülői ház befolyása túl erős, a kapcsolatot megpróbálhatja, hogy egymáshoz vagy a szülőkhöz erősebb-e a lojalitás. A fiatalok egymással kapcsolatos elképzelései inkább érzelmiek, kevéssé tudatosak, gyakoribb a szerelmi házasság és a szexuális összeillés alapján történő választás. Később a körülmények nehezítik a kapcsolatban ennek az összhangnak az újból és újból való megtalálását. A gyerekek születése a szerelmi kapcsolatot teheti próbára, nehezebb egymásra időt, figyelmet fordítani, fáradtabban kevesebb idő jut önmagunkra és egymásra is, ami kihathat a szexuális érdeklődés csökkenésére. A páros programok, élmények helyébe a családi programok lépnek, ami hosszabb idő után kockáztathatja a férfi-nő szerep kielégítő megélését és ezen keresztül a kapcsolatot is.

Harmincasok...
...egyre gyakoribb a mai házasságkötők és újraházasodók között, hogy korábbi tapasztalataik alapján tudatosabban, megfontoltabban választanak. Korábbi kapcsolatok hiányait szeretnék bepótolni, vagy családalapításra alkalmasabbnak ítélt partnert keresnek. Ritkább a pusztán érzelmi alapú kapcsolat, az egzisztencia egyre nagyobb szerepet játszik, a szexualitás fontosságának különbségei is egyre jobban kirajzolódnak.
Ebben a korban a nehézségeket a család és a karrier szempontjainak összeegyeztetése, az idősödő szülőkről való gondoskodás és a korábbi kapcsolatokból hozott gyerekek hatásai nehezíthetik. Az idősebb nemzedékek házasulási kedve töretlen, a norma még erős, a "házas státus" az önértékelésben pozitív szerepet játszik, ugyanakkor ebben az életkorban egyre nehezebb olyan partnert találni, aki képes alkalmazkodni a már kialakult stabil életritmushoz, ridegebb szokásokhoz.

Elavult fogalmak?
A bielefeldi Emnid Intézet felmérést készített arról, hogy a házasulandók mit tekintenek a jó házasság legfőbb ismérveinek. A megkérdezettek 41 százaléka gondolta úgy, hogy a szerelem a jó házasság legfontosabb alapja. A párok 39 százaléka úgy véli, hogy a házasságban a bizalom játssza a döntő szerepet, 20 százalékuk szerint egy igazi jó házasság hűség nélkül nem működik, a megkérdezettek 6 százaléka a párok között a hasonló életfelfogást, azonos, egymáshoz illő célokat tartja a legfontosabb kritériumnak, s csupán 2 százalék gondolja úgy, hogy a házasság attól működőképes, ha korrekt üzleti alapokon nyugszik.

Mások tapasztalata sokat segíthet! Nézz körül a Hölgyvilág oldalain:
http://www.holgyvilag.hu

http://www.egyperces.hu