A jó házasság titka 1. - 2.
2006.06.03. 21:09
A jó házasság titka 1.
Néha egyetlen pillantás elég, hogy két ember tudja: egy életen át összetartoznak. És az is előfordul, hogy valaki hosszú évekig keresi az igazit, míg végül megtalálja. Megpróbáltuk kideríteni, hogy min múlik a jó házasság.
Mottó: "Így szól az Úr: Nem jó az embernek egyedül, szerzek néki segítőtársat, hozzá illőt. S ezért elhagyja a férfiú az ő anyját és apját, ragaszkodik az ő feleségéhez és ketten lesznek egy testté." (Genezis 2,18.24.)
Hogy léteznének titkok és régi receptek a boldogságra? Vajon minden rajtunk múlik, tőlünk függ, attól a szerelmes férfitól és nőtől, akiket házaspárnak hívnak? És lehet-e egy házasság kiegyensúlyozott és boldog húsz- huszonöt év után is? Nem volt könnyű megtalálnom őket. Pedig hittem, hogy sokan vannak körülöttünk, csak épp láthatatlanok. Láthatatlanok, mert velük nem történnek nagy szerelmi drámák, mert az ő életükben nincsenek nagy kiugrások, elszakadások, visszatérések. Ők házaspárok, boldog párok, akik néhány évtizeddel ezelőtt rátaláltak egymásra, s ez a vonzalom máig tart. Nem volt könnyű dolgom, mert azok, akik így élnek, nem bujkálnak ugyan, de szemérmesek. Nem hivalkodnak a kapcsolatukkal, de nap mint nap hálát adnak azért, hogy együtt lehetnek.
Mi ketten vagyunk egy egész Amikor azt kérdezem a ma már gyönyörű fehér bajszot viselő férjtől, fel tudja-e idézni felesége lánykori, szerelmes arcát, elmosolyodik. - Hát persze. Nem volt az olyan régen, épp csak húsz éve. Azóta alig változott valamicskét, csak rajtam fog az idő. Már ha hagynám, de nyugdíjasként azon igyekszem, hogy minél változatosabb életet éljünk, már amennyire megengedhetjük magunknak. Képzelje, nemrég vettünk két kerékpárt, hát azzal tekergünk mindenfelé. Kirándulni járunk, gombászunk, csavargunk, rengeteget vagyunk a szabad levegőn. Nem unatkozunk. Irmát is egy kiránduláson ismertem meg, még 1981-ben. Akkoriban divatban voltak a céges kirándulások, én is szívesen szerveztem ilyeneket. Egy ilyen alkalommal hozta el magával a lányát az anyósom. Egy pillanat alatt megfogott a fiatalságával, a szerény, aranyos, bár kicsit zárkózott természetével. Két napig beszélgettünk, szinte természetes volt, hogy otthon randevút kértem tőle. - Önnek mi tetszett Istvánban? - Szimpatikus volt a megjelenése, kedves, őszinte embernek láttam. A világ legrendesebb és legaranyosabb emberét ismertem meg akkor ott. Persze feltűnt, hogy idősebb nálam, ő komoly, mint később kiderült, elvált férfi volt, én pedig egy komolytalan-komoly huszonéves lány. Egy csecsemőotthonban dolgoztam, nővérszállón laktam, István mindig odajött értem. Már a kirándulás másnapján randiztunk. Hamar kiderült, ugyanolyanok az értékeink, hasonlóan gondolkodunk a világról. Jó volt vele lenni, biztonságot adott és ad ma is a jelenléte. Két éve jártunk együtt, amikor a köztünk levő tizenhét év korkülönbség ellenére úgy döntöttünk, hogy összeházasodunk. - Nem azért vártam ennyit a lánykéréssel, mert ne bíztam volna benne - folytatja István. - De már túl voltam egy váláson, amiből nem volt egyszerű talpra állni, és hát ott volt köztünk ez a nem elhanyagolható korkülönbség. Meg hogy is mondjam, én nem vagyok az a túlfűtött típus, aki egy érzés hatása alatt mindent eldönt. Időre volt szükség, hogy elfogadjam, hogy megbarátkozzam azzal az érzéssel, hogy ez a lány tényleg őszintén szeret, és így fogad el, ahogy vagyok. - Voltak kimondott elvárásaik a házastársukkal szemben? - Igen - mondja István. - Én rögtön az elején megmondtam Irmának, mi az, amit elvárok tőle. Rendet az otthonunkban és mindennap meleg ételt az asztalunkra. - És Irma mit várt a házasságtól? - Sajnos nálunk a családban mindenki elvált, így talán az egyik legfontosabb, kimondatlan elvárásom az volt, hogy a mi közös igenünk tényleg egy életre szóljon. Istvánban pedig nem csalódtam, olyan férjem lett, mint amilyen embernek mutatta magát. Mi ketten akkor is és most is nagyon jól kiegészítjük egymást. Mondhatom, hogy jó természetem van, képes vagyok alkalmazkodni és elfogadni a másik döntését. Ez mindenképpen kell a jó házassághoz. Meg aztán az is, hogy a másik is hasonlóan gondolkodjon, és ne csupán a saját érdekeit nézze. Én például mindig előbb gondolok a férjemre, mint magamra, ő pedig előbb gondol rám, mint önmagára. Anélkül, hogy ezt valaha is megbeszéltük volna. Azért, mert a másik iránti szeretet így teszi mindezt természetessé. - Mi kell még a jó házassághoz? - Sok minden. Azt mondják, ahol két ember él egymás mellett, olyan nincs, hogy kanálcsörgés ne legyen. Köztünk is voltak viták, veszekedések. De igazán komoly sohasem. Mindig azt éreztem, hogy mi ketten vagyunk egy egész. Míg dolgozott a férjem, előfordult, hogy éjszaka is távol volt. Ilyenkor mindig rémesen éreztem magam egyedül. Hiányzott, olyan idegenné vált itthon minden nélküle. Aludni pedig soha nem tudtam, ha nem volt mellettem. Ma sem tudok az ágyban éjszaka úgy megfordulni, hogy ne érjek hozzá. A mai napig kézen fogva járunk az utcán. Lehet, hogy ez másoknak furcsa, de nekünk így a legjobb, kettesben. Gyerekünk nem született, lehet, ez az oka annak, hogy mi egy kicsit jobban függünk egymástól, mint az átlagos házaspárok. - Irmának nagyon jó természete van, kiegyensúlyozott, jó humorú ember, könnyű vele azonos nevezőre jutni - meséli tovább történetüket István. - Jól tudunk egymáshoz alkalmazkodni, ez is nagyon fontos egy házasságban. De talán a legfontosabb, hogy ne legyünk soha önzőek, hogy mindig a másik érdeke jusson előbb az eszünkbe, mint a sajátunk. Nem árt arra is figyelni, hogy az ember felesleges anyagi terheket, amelyekkel megmérgezheti a kapcsolatát, ne vegyen a vállára. Ne kelljen azért egy szobával nagyobb lakás, ha egyébként az bőségesen elegendő, mert jól hangzik, hogy négyszobás lakásunk van. Nincs autónk, nincsenek olyan anyagi javaink, amikért aggódnunk kellene. Beosztjuk a pénzünket, ami mindig közös, de valahogy jut erre is meg arra is. - A legfontosabb, hogy szeressük és tiszteljük a másikat - teszi hozzá Irma -, hogy elfogadjuk és tiszteletben tartsuk a szokásait. Én csak egy luxusra vágyom az életemben, és ez nem a lottó ötös vagy bármi pénzzel megvásárolható tárgy. Azt szeretném, ha a férjem még nagyon sokáig megmaradna nekem.
Mások tapasztalata sokat segíthet! Nézz körül a Hölgyvilág oldalain: http://www.holgyvilag.hu
A jó házasság titka 2.
Néha egyetlen pillantás elég, hogy két ember tudja: egy életen át összetartoznak. És az is előfordul, hogy valaki hosszú évekig keresi az igazit, míg végül megtalálja. Megpróbáltuk kideríteni, hogy min múlik a jó házasság.
Balgaság lenne azt hinni, hogy csupán a párokat foglalkoztatja a kérdés, vajon mitől lehet boldog és tartós egy házasság. Judith S. Wallerstein amerikai viselkedéskutató egy vizsgálat során ötven kaliforniai házaspárt kérdezett kapcsolatukról, akik már legalább kilenc éve házasságban élnek, és gondjaik ellenére jónak minősítették kapcsolatukat. Két évvel később megismételte a felmérést, s a jó házasság titkának eredményeit a következő kilenc pontban összegezte.
1. Fontos, hogy örökre megőrizzük az első időszak szerelmének emlékét! A házasság művészete abban rejlik, hogy megtartjuk emlékezetünkben a kapcsolatunk kezdetéről származó idealizált képeket, de reálisan látjuk a jelent. 2. A házassággal új élet kezdődik. Ahhoz, hogy a gyermekből házastárs válhasson, újra kell gondolnunk szüleinkkel való viszonyunkat, a velük való konfliktusokat! El kell fogadni, hogy eztán mi döntünk saját életünkről! 3. Mindkét fél képes a kompromisszumok kötésére. A mi és az én közötti egység megteremtéséhez, ahhoz, hogy a párok a jövőre vonatkozó terveiket össze tudják egyeztetni: kompromisszumokat kell kötni. 4. A párok nem hanyagolják el egymást akkor sem, ha gyermekük születik! A boldog, kiegyensúlyozott párok képesek időről időre kilépni a szülői szerepből, és újra szerelmes társak lenni. 5. Megtanulják kezelni a válsághelyzeteket. Minden, még az igazán jó házasságban is vannak fenyegető veszélyek, de a partnerek megtanulják elhárítani ezeket. 6. A konfliktusmegoldásra is fordítanak időt. A házasság gyakori vitás pontja a függetlenség, a pénz és a munka. Ha a párok bizonyos szabályokat állítanak fel a konfliktusok kezelésére (nem fekszenek le úgy, hogy ne békülnének ki egy veszekedés után), van esély a tartós kapcsolatra. 7. A párok tudják, hogy a szerelem és a szex is alapja a jó házasságnak. Sokan kisebb jelentőséget tulajdonítanak a szexnek, mint amennyit megérdemel. A hosszú házasság során sokszor kell harcolni a kapcsolat bensőségességéért, aminek a ragaszkodás a legfontosabb alapja. 8. A házastársak amennyire lehet, megőrzik saját függetlenségüket is. Azaz mindenki megérdemel egy kis szabadidőt, amit a párja nélkül tölthet el. 9. A párok nem tekintik házasságukat mindig tökéletes, változatlan egységnek. A házastársi boldogságot mindkét félnek aktívan kell akarnia, s ezért persze tennie is kell.
Házasnak lennni Kunsági Andrea pszichológus szerint - A házasság intézménye a társadalmi normának való megfelelésen kívül erős hatással van a benne élők érzelmi, anyagi és szexuális biztonságérzetére. Egy harmonikus házasságban a felek megoszthatják egymással örömeiket, bánataikat, segítségül hívhatják házastársukat a gondok megoldásához, és általában nagyobb társadalmi támogatottságot élveznek társasági helyzetekben és jogi lehetőségekben egyaránt. Éppen ezért a házasságkötés a beérkezettség érzetét kelti, ugyanakkor mindenki tisztában van a válások arányával, veszélyével, az anyagi stabilitás elvesztésének kockázatától az érzelmi egyedüllétig és a szexuális hiányérzetig.
Mások tapasztalata sokat segíthet! Nézz körül a Hölgyvilág oldalain: http://www.holgyvilag.hu
http://www.egyperces.hu
|