A szoban�v�nyeknek eszt�tikai szerep�k mellett sok m�s hasznuk is van. Sz�n-dioxidot haszn�lnak fel �s oxig�nt termelnek. Rengeteg vizet p�rologtatnak el �s t�bb - sz�munkra m�rgezõ anyagot - bontanak le, �de leveg�t var�zsolva ezzel otthonainkba.

Az emberek, �llatok �letben marad�s�nak alapvetõ felt�tele, hogy a levegõ (megfelelõ koncentr�ci�ban) oxig�nt tartalmazzon. Ezt teljes eg�sz�ben a n�v�nyek termelik a F�ld�n.

Sz�n-dioxidot fogyasztanak
A n�v�nyek sz�n-dioxid felhaszn�l�sa nagyon fontos, mivel a kipufog�g�zok, fût�s �s mindenf�le �g�s mell�kterm�kek�nt mennyis�g�k egyre nõ. Egy f�l �vsz�zados fa p�ld�ul tavaszt�l õszig 50 kg oxig�nt termel �s 68 kg sz�n-dioxidot haszn�l fel. A szoban�v�nyek oxig�ntermel�se persze a sz�munkra sz�ks�ges mennyis�gnek csak kis r�sze, hiszen lombfel�let�k eleny�szõ a szob�k m�ret�hez k�pest. A n�v�nyek jelenl�te ellen�re a napi h�rom-n�gyszeri szellõztet�s nagyon fontos (ha reggeltõl estig otthon tart�zkodunk).

Ne a h�l�szob�ba!
N�v�nyeink bioritmus�b�l ad�dik, hogy nappal, f�nyben termelik az oxig�nt, m�g �jszaka, hozz�nk hasonl�an, sz�n-dioxidot l�legeznek ki. A h�l�szob�ban - ahol 6-8 �r�t t�lt�nk el naponta, rendszerint csukott ablakok mellett - ez�rt nem c�lszerû sok d�szn�v�nyt tartani. K�l�n�sen t�len v�lik fontoss� a levegõ relat�v p�ratartalma, amely sz�munkra akkor optim�lis, ha 50 sz�zal�k k�r�l van. A fût�si szezonban (a szellõztet�sek ut�n p�r �r�val) a p�ratartalom az ide�lis al� cs�kken. A sz�raz levegõ pedig n�veli a l�g�ti megbeteged�sek kock�zat�t, k�ros az orr�reg ny�lkah�rty�j�ra �s a k�z�rzet�nket is rontja.

Sok vizet p�rologtatnak
N�v�nyeink t�panyagaik nagy r�sz�t v�zben oldva veszik fel, emiatt a n�v�nytestben �lland� a v�zmozg�s a gy�kerektõl a sz�ron �t a levelekig. Amit felsz�vnak, annak alig 2 sz�zal�k�t haszn�lj�k fel, a t�bbit a leveleken kereszt�l elp�rologtatj�k. Megm�rt�k, hogy egyetlen tõ kukorica (ami m�reteit, lombfel�let�t tekintve nem t�ls�gosan nagy), hat h�napig tart� �lete sor�n 200 liter vizet p�rologtat el. A napraforg� is hasonl� k�pess�gekkel rendelkezik, egy nap alatt �tlagosan 1 liter viz hagyja el leveleit p�ra form�j�ban. Egy tereb�lyes f�nak pedig 100 liter k�r�l van a napi adagja. Ez�rt �rezz�k a legnagyobb forr�s�gban is kellemesen hûv�snek �s nyirkosnak az erdei levegõt.

Ha p�rologtat�si szempontb�l �sszevet�nk egy szoban�v�nyt egy t�lnyi v�zzel, amit a radi�torra helyez�nk, az elõbbi nyer! Ha p�r�s�t�si k�pess�g�ket figyelembe v�ve szeretn�nk kiv�lasztani z�ld lak�t�rsainkat, akkor a min�l v�zig�nyesebb fajokat v�lasszuk (v�zip�lma), mert ezekkel ellent�tben a sivatagos ter�letekrõl sz�rmaz�k (kaktuszok, pozsg�sok) a v�zrakt�roz�s mestereik�nt nem viszik t�lz�sba a p�rologtat�st.

Tiszt�tj�k a levegõt
Ha n�v�nyeinket sz�ps�g�k�n t�l oxig�ntermelõ, sz�n-dioxid felhaszn�l�, levegõp�r�s�t� �s –tiszt�t� k�pess�gei alapj�n v�logatn�nk meg, nem lenne neh�z dolgunk. Laborat�riumi vizsg�latok tan�s�ga szerint a r�g�ta szoban�v�nyk�nt tartott fajok k�pess�gei igaz�n kiemelkedõk e t�ren. Ilyenek a z�ldike vagy csokrosinda, a filodendronok, a k�nnyezõp�lma, a s�rk�nyf�k (Dracaena fajok, fajt�k), a szobaborosty�nok, t�rpegerbera, a fut�ka, a Syngoniumok �s a Sansevieri�k.

Sz�p�tse otthon�t a nana.hu seg�ts�g�vel! Kattintson ide:
http://www.nana.hu

Tov�bbi egypercesek, arch�vum: http://www.egyperces.hu