Élettársi osztozkodás 1
2005.11.22. 00:34
Napjainkban egyre gyakoribb, hogy az együtt élő személyek a közöttük fennálló, tartós, érzelmeken is alapuló kapcsolatuk ellenére sem kötnek házasságot egymással. Ezek a hosszabb-rövidebb időre létrejövő élettársi kapcsolatok sokban hasonlítanak a házastársi életközösséghez, nem árt azonban tisztában lenni az élettársak közötti vagyoni viszonyokra vonatkozó speciális rendelkezésekkel.
Élettársi viszonyról beszélünk minden olyan esetben, ha két - akár azonos, akár különböző nemű - személy házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben él együtt. Az élettársi kapcsolat szükségszerű velejárója a közös lakásban való együttélés és a szexuális közösség, bizonyos - kivételes - esetekben azonban ezektől az elemektől el lehet tekinteni (például idős korban, vagy az egyik fél betegsége esetén a nemi kapcsolat nem döntő elem). Elengedhetetlen feltétel továbbá, hogy a felek között az érzelmi kapcsolat mellett gazdasági közösség is fennálljon. A gazdasági közösség megállapítása szempontjában annak van döntő jelentősége, hogy a felek a közös céljaik érdekében együttműködjenek, jövedelmüket kettőjük boldogulása érdekében használják fel és azt a közös életvitelükre fordítsák. Önmagában persze nem zárja ki az élettársi közösséget, ha a pénzkezelést kizárólag az egyik fél végzi.
Mint látható, az élettársi kapcsolat létrejöttéhez semmilyen hatósági elismerés, vagy nyilvántartásba vétel nem szükséges, az életközösség tényleges megkezdése azonban a vagyoni viszonyainkban alapvető változást eredményez. Mindaz a vagyon ugyanis - legyen az ingó, vagy ingatlan -, amit az együttélés ideje alatt szerzünk, fő szabály szerint közös szerzeménynek fog minősülni, és a szerzésben való közreműködés arányában közös tulajdonunkba kerül. Különvagyonunkban csak azok a vagyontárgyak maradnak, amelyeket az életközösségbe magunkkal hoztunk, illetve amelyeket az együttélés idején ajándékba kaptunk, vagy örököltünk. Ha ebben a tekintetben utóbb vita merülne fel, akkor az egyes vagyontárgyaink különvagyoni jellegét nekünk kell bizonyítani.
Itt érdemes megemlíteni, hogy az élettársak - a későbbi vagyonmegosztási viták elkerülése, illetve rendezésének megkönnyítése éredkében - akár az életközösség megkezdése előtt, akár azt követően szerződéssel is rendezhetik egymás közötti vagyoni viszonyaikat. A törvény az ilyen szerződés megkötését alakszerűségekhez nem köti, de célszerű azt legalább két tanú aláírásával ellátva írásba foglalni.
Forrás: www.lakaskultura.hu
További egypercesek: http://www.egyperces.hu
|